A Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelye által készített elemzése megállapítja: a jegybanki vezetőváltás egyben monetáris politikai irányváltást is jelentett.
Az elemzés szerint a Matolcsy György nevével fémjelzett új jegybanki vezetés élt a jegybanktörvényben meghatározott jogaival, azaz a monetáris politikával kapcsolatos stratégiai döntéseket hozott, amelyek eltértek az előző összetételű monetáris tanács stratégiai döntéseitől. "A monetáris politikai gondolkodás megújulásának központi eleme a reálgazdasági érdekek fokozottabb figyelembe vétele, a gazdasági növekedés támogatása. A jegybank kommunikációs gyakorlata is módosult" - állapítják meg.
Felidézik, hogy a jegybanki alapkamat "fokozatos, óvatos csökkentése" mellett az MNB hitelösztönzési eszközök alkalmazásáról döntött. Az intézet szerint az MNB Növekedési Hitelprogramja a banki érdeklődést tekintve sikeresnek tekinthető, az MNB a banki túljegyzések miatt az első pillért 70 százalékkal, a második pillért pedig 30 százalékkal emelte meg.
Az elemzés kiemeli, hogy az új jegybanki vezetés a jegybanktörvényben megfogalmazott célok mellett tekintettel van a jegybanktörvény 3. § (2) bekezdésére is, a kitűzött célok összhangban vannak a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseivel. "Semmilyen régi célt nem feladva, új célként a munkahelyek megőrzését, a fenntartható növekedést, a gazdasági stabilitást kell a homloktérbe állítani" - idézi az intézet az elemzésben Matolcsy Györgyöt.
Egyben megállapítják: ha az MNB koncepcionális váltását értékelni kívánjuk, akkor a "kormány és az MNB közötti stratégiai szövetség" egy nemzetgazdasági érdek. A kormány rezsicsökkentési intézkedései, illetve a további tervezett rezsicsökkentések - az infláció mérséklésén keresztül - megkönnyíthetik az MNB elsődleges céljának teljesítését - áll a Nézőpont elemzésében.
MTI
