A Nemzetgazdasági Minisztérium reagált a magánnyugdíj-pénztári vagyon sorsát bemutató írásunkra. A szaktárca álláspontja összefoglalva az, hogy a nyugdíjrendszer stabilitását semmi nem veszélyezteti, az ennek érdekében hozott intézkedések pedig garantálják a jövő nyugdíjasainak járandóságát. Az átlépőket – vagyis a volt magánnyugdíj-pénztári tagokat – ezért nem érte kár.
Portálunk egy jegybanki statisztikai jelentést idézve mutatott rá elsőként még novemberben, hogy az állam kötelezettségeként még mindig nyilvántartanak egy 2826 milliárd forintos állományt, a magánnyugdíj-pénztárakkal összefüggésben. Erre alapozva fordult egy szocialista parlamenti képviselő, Korózs Lajos – az mfor-ra való hivatkozást kihagyva – a nemzetgazdasági tárcához, felvilágosítást kérve a vagyon nyilvántartásáról.
A választ Hornung Ágnes pénzügyi államtitkár adta meg. Erről is beszámoltunk a múlt héten. Kiemeltük, hogy a minisztérium álláspontja szerint senkit nem érhetett kár az átlépők közül, mindenkinek a teljes nyugdíjjogosultságot számolják el, a pénztárakban felhalmozott hozamokat pedig kifizették a volt tagoknak. Mindennek értelmében tehát az államnak nincs elszámolnivalója az érintettekkel – foglalható össze a mondandó magva. A vagyon pedig könyveléstechnikai okokból van még nyilvántartva, ahogy belépnek a nyugdíjrendszerbe a volt tagok, úgy csökken az állomány.
Cikkünkben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy ettől még az egyes járulékfizetőkhöz köthető, egészen 2010 végéig magánnyugdíj-pénztárba fizetett összeg nem került be a társadalombiztosításba. A magyar szisztéma a felosztó-kirovó modell szerint működik, vagyis a jelenlegi járulékfizetők befizetéseiből fedezik a jelenlegi nyugdíjasok járandóságát, a későbbi jogosultságokat pedig a járulékalap (vagyis a járulékalapot képező jövedelem) határozza meg. Ám ettől még igaz, hogy a pénztári vagyon alapját jelentő járulékok – hiszen oda került a közteher 25 százaléka, míg 75 százalék mindig is az államhoz folyt be – akkor is hiányoztak, most is hiányoznak a nyugdíjrendszerből. Mivel azt az adósság csökkentésére fordították javarészt.
Ezzel kapcsolatban az alábbi észrevételt tette a minisztérium egy e-mailben.
„A kormány nyugdíjpolitikája az Alaptörvényben rögzített elvek alapján épül fel: az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával, a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésével és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Az állami nyugdíjrendszer hosszú távon is stabil, az elmúlt évek változásai a társadalombiztosításban garantálják a jövő nyugdíjasainak teljes és kiszámítható állami nyugdíját. „
A tárca szerint ezért cikkünk tévesen állítja, hogy „nincs válasz a hatalmas összeg pótlására, miután az eredeti összeget más célokra használták fel”. Mint jelezték, szerintük az írásunk címe is félrevezető, mert amint az a parlamenti válaszban is világosan szerepel, az állami társadalombiztosítási rendszerbe átlépők teljes nyugdíjra szereztek jogosultságot, az átlépőket kár nem érte.
Meg kell jegyeznünk, hogy a stabil nyugdíjrendszer feltételei közül néhányról az állam csak közvetve tud gondoskodni. Az mfor munkatársának egy magas rangú minisztériumi tisztviselő kifejtette, hogy a demográfiai folyamatok javulása, a születésszám emelése – közeledés a családonkénti átlag két gyerekszámhoz – is feltétele annak, hogy a nyugdíjrendszer stabil finanszírozása megmaradjon. Ennek érdekében a kormány több intézkedést is tett, mint a szociális alapú támogatások, adókedvezmények bevezetése, emelése.
A tárca reakciójából az viszont nem derül ki, hogy a nyugdíjrendszer stabilitásához miként járult hozzá az átvitt mintegy 3000 milliárd forint elköltése más célokra. Logikus levezetés lehetne, hogy az a pénz az államadósság csökkentésén keresztül rendezte a magánnyugdíj-pénztári működés ideje alatt forráspótlásra szoruló társadalombiztosítás nyugdíjakra fordított kiadásait, vagyis így tömte be azt a lyukat, ami a kieső 25 százalékos nyugdíjjárulék miatt keletkezett, átmeneti időre.
A kormány tehát végérvényesen rendezettnek gondolja a magánnyugdíj-pénztári elszámolást, álláspontjuk szerint a volt tagok nem formálhatnak jogot a vagyonra, ennek nincs jogalapja, az nem fog konkrét összegként megjelenni az egyéni társadalombiztosítási számláikon megtakarításként, a későbbi kifizetések fedezeteként. Pedig a legtöbb érintettet talán ez nyugtatná meg a leginkább.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
