Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője kijelentette: amíg a kormány nem nyilatkozik véglegesen ebben az ügyben, addig nem hajlandók konkrét ajánlatot tenni a jövő évi keresetemelés mértékére sem.
Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára vállalta, hogy tájékoztatja a kormányt, illetve a kormánypárti frakciókat a kisadók összevonásának ismételt, kategórikus elutasításáról.
A munkáltatók elégedetlenek
A munkáltatói oldal nem volt elégedett azzal, hogy a korábbi, a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslatai közül lényegében csak egyet fogadott el a kormányzat. Ez arra vonatkozik, hogy bizonyos szigorú foglalkoztatási és egyéb feltételekkel 50 millió forintos bevételig 10 százalékra csökkenne a társasági adó.
Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta: köszönettel vették, hogy a kormányzat elfogadta az adómentes étkezési hozzájárulás 6 ezer illetve 12 ezer forintra emelésére vonatkozó javaslatukat, illetve azt, hogy az iskolakezdési támogatást a minimálbérhez igazítsák, jövőre ennek mértéke a minimálbér 30 százaléka. Ugyancsak köszönettel vették, hogy lekerült a napirendről a társadalombiztosítási járulékok egyszámlás befizetésének ügye. Ugyanakkor kifogásolta a munkavállalói oldal, hogy a szakszervezeti üdülőket nem lehet kivonni a luxusadó alól, miközben azok jóléti feladatokat teljesítenek.
Továbbra is korlátozzák az adómentes juttatásokat
Ungvárszki Ágnes, a munkáltatói oldal szóvivője elmondta: az adótörvényekre vonatkozó koncepciókba nem volt beleszólásuk, mindent készen kaptak, ahhoz kellett viszonyulniuk. Nehezményezte, hogy több fontos kérésüket nem tartja teljesíthetőnek a kormányzat. Így például azt, hogy az adómentes juttatások összevontan négyszázezer forintos, szerintük értelmetlen korlátját töröljék el, mivel az egyes juttatások többségében úgyis korlátosak. Ez valóban csökkentené az adminisztrációs terheket, nem úgy, mint a kisadók összevonása, ami nemhogy csökkenti, de növeli az adminisztrációt és a pénzügyminiszter véleményével ellentétben a vállalkozások terheit is több mint 10 százalékkal emelné.
Ezzel kapcsolatban Zs. Szőke Zoltán, a munkáltatói oldal soros elnöke emlékeztetett arra, hogy Veres János pénzügyminiszter az OÉT egy korábbi ülésén azt mondta: a kisadók összevonása nem jelent többletbevételt a költségvetésnek, csak a cégek adminisztrációs terheinek csökkentésére tett kormányzati vállalás teljesítését szolgálja.
Ungvárszki Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy más fontos kéréseiket se tartotta teljesíthetőnek a kormány. Így például azt, hogy tárgyaljanak egy határidőről, ameddig megszüntetnék a korábbi években a munkáltatókra hárított, átmenetinek nevezett többletterheket. Abban sem sikerült eredményt elérniük, hogy az adóhatóság által kivetett büntetési tételeknél tegyenek különbséget a szándékos adócsalás és az olyan vétségek között, amelyek az adórendszer bonyolultságából fakadnak.
Ungvárszki Ágnes kifogásolta, hogy azt a javaslatukat is elutasította a kormány, miszerint a javító-szerelő szolgáltatásoknál érdemes lenne 20 százalékról 5 százalékra csökkenteni az áfát. Ez nem csökkentené, hanem növelné az áfa-bevételeket, mert a 20 százalékos áfa miatt a lakosság általában inkább nem kér számlát, az 5 százalékos áfát viszont még megfizetné - érvelt.
