Péntek reggel megjelent hírek szerint a tavaly év végi mérlegfőösszeg alapján kell szeptember végéig befizetniük a bankoknak a bankadót. Több lap is úgy értesült, hogy a kormány tervezetében az szerepel, hogy a mérlegfőösszeg 0,4-0,5 százalékát kellene befizetni a közös kasszába. Ha ez megvalósul, akkor az OTP-re juthat a legnagyobb összeg, a legnagyobb hazai kereskedelmi bank akár közel 30 milliárdot is bukhat.
Így jöhet össze a 200 milliárd
Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági akciótervének ismertetésekor jelentette be, hogy a magyarországi bankok költségvetési befizetéseit a tavalyi 13 milliárdról 200 milliárdra kívánják emelni. Ebben csak az összeg keltett egy kis megdöbbenést, korábban ugyanis 100 milliárd körüli bankadó kivetéséről volt szó.
A bejelentés után több szakember is arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem lehet tudni, a terheket milyen arányban osztaná el a pénzügyi szektor szereplői között a kormány. Többen is kétségesnek nevezték, hogy be lehet-e szedni egy ekkora adót, László Csaba korábbi pénzügyminiszter, a KPMG adópartnere például úgy nyilatkozott, hogy az új adó bevezetése egy "a legalitás végső határáig elmenő" adóoptimalizálást indíthat el a bankoknál, azaz többen dönthetnek úgy, hogy bizonyos tevékenységeiket kiviszik az országból.
Az utóbbi hetekben lassan körvonalazódott a konkrét elképzelés: a hírek szerint a bankoknak 120-130 milliárd forintos terhet kellene vállalniuk, a biztosítókra pedig további 30-40 milliárd jutna. A pénzügyi rendszer nem banki és biztosítói szereplőinek kellene összeadniuk a maradék mintegy 30 milliárd forintot, amiből 12 milliárd jutna a pénzügyi vállalkozásokra. A fennmaradó összeg pedig a lízingcégek, alapkezelők és más pénzügyi cégek terhe lenne.
Az OTP, a K&H és az Erste lehetnek a legnagyobb befizetők
Ha igazak a sajtóhírek, melyek szerint a tavaly év végi mérlegfőösszeg 0,4-0,5 százalékát kellene befizetniük a bankoknak adóként, akkor a magyar bankrendszer 29 000 milliárd forintos mérlegfőösszege alapján 116-145 milliárd forintot szedhetne be a kormány, azaz teljesülne a terv.
Ha ezt vesszük figyelembe, akkor az OTP lehet a legnagyobb befizető, ugyanis a legnagyobb hazai kereskedelmi bank mérlegfőösszege majdnem duplája a második helyezett K&H-csoporténak. Ha csak a magyarországi tevékenységet vesszük, akkor is 5800 milliárd forint lehet az adó alapját képező mérlegfőösszeg, ez alapján pedig 23,2-29 milliárd közötti adófizetéssel számolhat a bank.
Második helyen a már említett K&H áll, melynél a teljes csoport mérlegfőösszege 2917 milliárd forint, amiből 11,7-14,6 milliárdos adófizetési kötelezettség adódik. Szinte hajszálra ennyit kellene fizetnie az Erste Banknak és az MKB-nek, melyeknek szintén 2900 milliárd környékén volt a mérlegfőösszegük 2009 végén.
12 milliárd körüli adóbefizetéssel számolhatna a CIB Bank, a 2757 milliárdos mérlegfőösszegből 11-13,8 milliárdos összeg adódik attól függően, hogy 0,4 vagy 0,5 százalék lesz az adó. Jelentős összeget kellene betolnia a kasszába a Raiffeisen Banknak is 2371 milliárdos főösszege alapján, az UniCredit pedig 7-8,7 milliárd közötti befizetésre számíthat.
A számokat összeadva csak az mfor.hu által vizsgált tíz bank majdnem 100 milliárd forintot lenne kénytelen befizetni, a többi kis bankra jutna a fennmaradó 20-40 milliárd. Ennek oka, hogy a hét legnagyobb piaci szereplő a teljes magyar banki eszközállomány mintegy négyötödét adja, azaz ők járnának rosszul a bankadóval.
A Világgazdaság információi szerint a biztosítók az iparűzési adó és az úgynevezett korrigált díjbevétel valamiféle kombinációja alapján fizetik majd be a tőlük várt 36 milliárd forintot. Az alap- és vagyonkezelők egyelőre hallgatásba burkolóznak a rájuk kivetett különadóról, a lap azonban úgy értesült, a társaságok a tőlük elvárt 2,2 milliárd forintnyi extra közterhet a kezelt vagyon alapján fizetik majd be. A napokban a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a Lízingszövetség is úgy nyilatkozott, hogy az új adónem súlyos károkat okozhat a szektorban.
Át kellene csusszanni az Alkotmánybíróságon is
A fenti elképzelésekkel kapcsolatban máris felvetődnek alkotmányossági aggályok: kérdés, hogy az Alkotmánybíróság (AB) mit szól majd ahhoz, hogy egy múltbéli állapot, a 2009-es mérlegfőösszeg alapján vetnék ki az adót. Az index.hu által megkérdezett adószakértők szerint ez a konstrukció szinte biztosan alkotmányellenes lenne.
Az adót az eredeti tervek szerint három évre vetették volna ki, azonban valószínűleg a Bankszövetséggel folytatott tárgyalások során finomodott a javaslat, ugyanis pénteken már Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára is úgy nyilatkozott, hogy csak két évig számíthatnak erre a teherre a pénzügyi szektor szereplői.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
