Herczog Edit az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében ismertette a biztos válaszát arra a kérdésére: mit tehet az EU végrehajtó testülete, ha egy tagállam kormánya következetesen olyan gazdaságpolitikát folytat, amellyel kitolja az uniós csatlakozási szerződésben vállalt euróövezeti csatlakozást.
A képviselő tájékoztatása szerint Olli Rehn válaszában kiemelte, hogy a vonatkozó szerződések nem rendelkeznek az euró bevezetésének ütemezéséről, és minden tagállamnak időt biztosítanak az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges előkészületek és kiigazítások megtételére. A gyakorlatban a tagállamok szabadon dönthetnek a konvergenciakritériumok teljesítéséhez vezető stratégiáról és annak ütemezéséről. Ugyanakkor az euró bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalás érvényben marad és nem tehető semmissé - figyelmeztet a biztos.
Rehn emlékeztet, hogy a 2012 májusi konvergenciajelentésben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, mivel az árstabilitásra, az államháztartásra, az árfolyamstabilitásra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozóan egyetlen kritériumot sem teljesített, és a magyar jogszabályok nem feleltek meg teljes egészében a szerződés követelményeinek.
"Ha az euró bevezetésének elhalasztását a konvergenciapályáról való kisiklásnak és/vagy a strukturális reformok akadályának tekintik, ez alááshatja a piaci bizalmat és árthat a gazdaságnak" - írta a biztos.
Herczog Edit közleménye szerint a nemrég napvilágot látott GDP-adatok és a Bizottság elemzése egy irányba mutatnak. Az Orbán-kormány különutas gazdaságpolitikája eredményeként nemcsak a beígért gazdasági csoda maradt el, de az ország egyre távolabb kerül az unió biztonságot nyújtó centrumától - fogalmaz közleményében a képviselő, hozzátéve, hogy az euró bevezetésének halogatása, az ehhez vezető út lassítása további felesleges kockázatoknak teszi ki az egyébként is sérülékeny gazdaságot.
MTI
