Az októberi kereseti adat némi lassulást jelent szeptemberhez képest, a fékeződés egyaránt érintette a vállalkozásokat és a költségvetési szférát – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlését az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője, Molnár Dániel.
A bruttó mediánkereset ismét az átlagbérnél gyorsabb ütemben, 9,4 százalékkal nőtt. A mediánbér elérte az átlagbér 83 százalékát, amely négy év alatt stabil és fokozatos, 3,5 százalékpontos felzárkózást jelent. Ebben érdemi szerepet játszott például a pedagógusbérek emelése, és a közigazgatásban is két számjegyű bérfejlesztés történt az előző év azonos időszakával összevetve – tette hozzá Molnár. A nettó bérek az oktatásban 19,7 százalékkal emelkedtek az októbert megelőző évben, tavaly azonban minden hónapban meghaladta a 20 százalékot az éves szintű béremelkedés ebben a szektorban. Ennek is köszönhető, hogy az oktatásban dolgozók nettó átlagkeresete már magasabb az országos értéknél.
Fotó: DepositPhotos.com
Októberben is a közszféra húzta a bérdinamikát, az áltagkereset ezen a területen 10,8 százalékkal nőtt. Ez ugyan az idei évet nézve magasnak számít, de tavaly ennél minden hónapban magasabb mértékben nőtt a bruttó átlagkereset a közszférában.
A kormányzati és önkormányzati tisztviselők, illetve a pedagógusok újabb béremelést kapnak január 1-jétől. A vízügyi dolgozók, az igazságügyi dolgozók, valamint a szociális és kulturális ágazatban dolgozók esetében is bejelentették már az emeléseket. A rendvédelmi dolgozók 2026-ban ismét részesülnek fegyverpénzben, amely a statisztikában kereseti elemként jelenik meg. Októberben minden szektorban 5 százalék feletti mértékben nőttek a nettó átlagkeresetek, kivéve a humán-egészségügyi ellátás területén: ott 3,3 százaléknál állt meg a nettó bér emelkedése.
A vállalkozások körében a lassulás a feldolgozóiparhoz és az építőiparhoz kötődött. A versenyszférában jól látható, hogy az ipar vagy az építőipar továbbra is érdemben infláció feletti béremelést tudott kigazdálkodni, de a kedvezőbb helyzetben lévő szolgáltató ágazatokban ennél is nagyobb mértékben nőttek a keresetek. Például az ingatlanos szférában dolgozók nettó bére 12,3 százalékkal emelkedett tavaly októberhez képest.
Az MGFÜ-nél a jövő évre érdemben 6 százalék feletti reálbér-növekedéssel számolnak, és erre rakódik rá a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége. Ez ugyan meghaladná az idei nettó reálkereset-növekedést, de jelentősen elmarad a tavalyi évre jellemző, több hónapban is 10 százalékot meghaladó emelkedéstől.
Nehéz a mediánbérből élők helyzete a hiteligénylésnél
Amint arról az Mfor is beszámolt, a nettó mediánkereset 401 100 forint, míg a nettó átlagkereset 482 400 forint volt októberben. A jegybanki főszabály szerint ezeket a kereseteket legfeljebb 50 százalékos mértékben lehet hitellel terhelni, a bankok azonban ennél szigorúbbak is lehetnek a hitelbírálat során. A Bank360 elemzése szerint a nettó átlagkeresetbe beleférhet az Otthon Start hitel maximális, 50 millió forintos összege 25 éves futamidő esetén. Ekkor ugyanis a hitel havi törlesztőrészlete 237 ezer forint körül alakul, annak függvényében, hogy melyik banknál vennénk fel a hitelt.
Piaci lakáshitelből viszont legfeljebb 32,5-33 millió forintot tud felvenni egy átlagfizetésből élő igénylő, és ezt is csak 25 éves futamidő esetén. A legolcsóbb és a legdrágább banki ajánlatok között azonban nagy a szórás, a havi törlesztőrészlet különbsége akár 20 ezer forint is lehet.
Ami a szabad felhasználású személyi kölcsönt illeti, az átlagos keresetűek számára 13 millió forint a felső határ 7 éves futamidő esetén. Egy ilyen hitel havi törlesztőrészlete 212 és 231 ezer forint között van. A mediánbérből élőknek tehát 12 millió forint környékére kell tenniük a mércét, illetve a futamidőt is meg kell hosszabbítaniuk 8 évre. A mediánbér esetén az Otthon Start is csak 42 millió forintos hitelösszegig használható ki, piaci lakáshitel esetében pedig 27 millió forint az elméleti felső korlát 25 éves futamidővel számolva.
