Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta az MTI tudósítása szerint:
"Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az EU-átlagnál."
Ez azonban nem teljesen állja meg a helyét. Három grafikonon bemutatjuk miért nem.
GDP
2010 után a magyar gazdaság uniós viszonylatban hosszú ideig sereghajtó volt a gazdasági növekedést illetően. Sőt, 2010-ben és 2012-ben bőven alul is teljesített az eurózónához képest, míg 2011-ben is épp csak 0,2 százalékponttal voltunk jobbak.
A látványos (pozitív irányú) elszakadás 2013-tól kezdődött, akkor nemcsak az élvonalban szerepelt Magyarország, de az eurózóna átlagánál is szignifikánsan jobban teljesített.
Noha az MTI tudósítása nem írja, az Index szerint Orbán azt mondta: 2010 óta 1 százalékponttal volt jobb a gazdasági növekedésünk, ami szintén csak a 2013 utáni években állja meg a helyét. Nagy kérdés azonban, hogy ha meglesznek a 2016 egészére vonatkozó adatok az Eurostatnál, akkor hogyan fogunk állni, hiszen az éves 1,8 százalékos növekedés nem túl izmos teljesítmény.
Kiegészítés: Orbán kijelentése a növekedésre vonatkozóan csakis akkor állná meg a helyét, ha a 2010-es bázison mért bővülésre (láncindexre) gondolt. Az uniós pénzek miatt is szárnyaló 2014-2015-ös kiemelkedő éveknek köszönhetően ugyanis 2010-hez képest 9,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság szemben az eurózóna 3,6 százalékkos átlagával. A szövegkörnyezet azonban egyik tudósításban sem utalt ilyen összefüggésre.
Foglalkoztatás
A kormány rendre szeret a munkaerőpiacon elért eredményekkel büszkélkedni, így érthető, hogy Orbán Viktor sem hagyhatta ki az összefoglalójából. Azt ugyan nem tudni, hogy a 15-64 vagy a 20-64 évesek foglalkoztatási rátájára gondolt-e a kormányfő, az állítása viszont sehogysem állja meg a helyét.
Mivel a 2016 egészére vonatkozó adatok még hiányoznak az Eurostat adatbázisából, a legutóbbi rendelkezésre álló adatot, a 2016 harmadik negyedévit is bevettük a vizsgálatba.
Eszerint nem hogy meghaladná a ráta az EU-átlagot, de épp csak, hogy a közelében vagyunk.
A 20-64 évesek körében 2015-ben 73,8 százalékos volt a foglalkoztatás szemben az EU 77,1 százalékával, míg a 15-64 évesek körében a magyar 68,6 százalék áll szemben az EU 72,5 százalékával.
A negyedéves adatok alapján 2016-ban tovább csökkenhetett a differencia a két adat között, ám az szinte kizárt, hogy meghaladta volna az EU-s átlagot a magyar ráta. 2016 harmadik negyedévében a 15-64 évesek körében 70,6 százalékos volt a foglalkoztatás, az EU-átlag ugyanekkor 73,2 százalékos. A 20-64 éveseknél pedig a magyar adat 75,7 százalék szemben az EU 77,7 százalékával.
Székely Sarolta
mfor.hu
