3p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

A kormányfő napirend előtti felszólalásában szokás szerint összegezte az eddigi gazdasági eredményeket. Szerinte a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatási rátában is jobbak vagyunk az EU-s átlagnál. A valóság egy picit más.

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta az MTI tudósítása szerint:

"Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az EU-átlagnál."

Ez azonban nem teljesen állja meg a helyét. Három grafikonon bemutatjuk miért nem.

GDP

2010 után a magyar gazdaság uniós viszonylatban hosszú ideig sereghajtó volt a gazdasági növekedést illetően. Sőt, 2010-ben és 2012-ben bőven alul is teljesített az eurózónához képest, míg 2011-ben is épp csak 0,2 százalékponttal voltunk jobbak.

A látványos (pozitív irányú) elszakadás 2013-tól kezdődött, akkor nemcsak az élvonalban szerepelt Magyarország, de az eurózóna átlagánál is szignifikánsan jobban teljesített.

Noha az MTI tudósítása nem írja, az Index szerint Orbán azt mondta: 2010 óta 1 százalékponttal volt jobb a gazdasági növekedésünk, ami szintén csak a 2013 utáni években állja meg a helyét. Nagy kérdés azonban, hogy ha meglesznek a 2016 egészére vonatkozó adatok az Eurostatnál, akkor hogyan fogunk állni, hiszen az éves 1,8 százalékos növekedés nem túl izmos teljesítmény.

Kiegészítés: Orbán kijelentése a növekedésre vonatkozóan csakis akkor állná meg a helyét, ha a 2010-es bázison mért bővülésre (láncindexre) gondolt. Az uniós pénzek miatt is szárnyaló 2014-2015-ös kiemelkedő éveknek köszönhetően ugyanis 2010-hez képest 9,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság szemben az eurózóna 3,6 százalékkos átlagával. A szövegkörnyezet azonban egyik tudósításban sem utalt ilyen összefüggésre.

Foglalkoztatás

A kormány rendre szeret a munkaerőpiacon elért eredményekkel büszkélkedni, így érthető, hogy Orbán Viktor sem hagyhatta ki az összefoglalójából. Azt ugyan nem tudni, hogy a 15-64 vagy a 20-64 évesek foglalkoztatási rátájára gondolt-e a kormányfő, az állítása viszont sehogysem állja meg a helyét.

Mivel a 2016 egészére vonatkozó adatok még hiányoznak az Eurostat adatbázisából, a legutóbbi rendelkezésre álló adatot, a 2016 harmadik negyedévit is bevettük a vizsgálatba.

Eszerint nem hogy meghaladná a ráta az EU-átlagot, de épp csak, hogy a közelében vagyunk.

A 20-64 évesek körében 2015-ben 73,8 százalékos volt a foglalkoztatás szemben az EU 77,1 százalékával, míg a 15-64 évesek körében a magyar 68,6 százalék áll szemben az EU 72,5 százalékával.

A negyedéves adatok alapján 2016-ban tovább csökkenhetett a differencia a két adat között, ám az szinte kizárt, hogy meghaladta volna az EU-s átlagot a magyar ráta. 2016 harmadik negyedévében a 15-64 évesek körében 70,6 százalékos volt a foglalkoztatás, az EU-átlag ugyanekkor 73,2 százalékos. A 20-64 éveseknél pedig a magyar adat 75,7 százalék szemben az EU 77,7 százalékával.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!