Emmanuel Macron nyerte az első fordulót a francia elnökválasztáson, és minden esélye megvan arra, hogy a második kanyarban, május 7-én legyőzze talpon maradt ellenfelét, Marine Le Pen szélsőjobbos politikust. Az elnöki posztért induló, de már kiesett jelöltek közül többen is Macron támogatására biztatták a szavazókat, vagyis óriási meglepetés lenne, ha nem ő költözhetne be az elnöki palotába, átvéve Francois Hollande elnöki helyét.
Emmanuel Macron
(Fotó: MTI)
Az elemzői kommentárok nem győzik hangsúlyozni, hogy a magát liberálisnak tartó, a szocialista kormányban gazdasági miniszterként dolgozó – de a baloldalon nem nagy népszerűségnek örvendő - Macron sikere milyen fontos az Európa-pártiak számára. Ha ő lesz Franciaország elnöke, akkor Angela Merkel német kancellár egy erős szövetségesre számíthat az Európát érő kihívások leküzdésében. Macron híve az eurózónának, és a menekültügyben is azon az állásponton van, amit Berlin is képvisel.
Pont emiatt az elnökválasztás legvalószínűbb kimenetele nem jó hír a magyar kormány számára. Mondhatni, Macron és Orbán Viktor véleménye a migránsválság kezeléséről a legtávolabb áll egymástól.
Idézzük fel, mint mondott idén februárban egy klímakonferencián Macron erről. Szerinte nem lehet megállítani a bevándorlást, aminek politikai és környezeti okai vannak.
Milliók és milliók érkeztek már eddig is Európába, de ennél sokkal többen fognak hamarosan útra kelni, ami ellen semmit nem tehetnek az európai államok.
A klímaváltozás miatt tömegek vándorolnak a kontinens felé, és ebben Franciaország is vétkes, mert nem tett meg mindent az éghajlatváltozás megakadályozása érdekében.
Véleménye szerint nem lehet lezárni a határokat, ez nem megoldás, és amennyire lehet, le kell rövidíteni a beléptetés idejét. Mint tudjuk, a magyar kormány egyik válasza a migrációra épp a határok lezárása volt. Orbán szerint Európa nem adhatja fel értékeit, ezért minden áron meg kell akadályozni, hogy migránsok tömegei érkezzenek és telepedjenek le Európában.
Nyilvánvaló, hogy Budapest pozíciói romlanak Németországgal és Franciaországgal – tehát az unió két legbefolyásosabb államával – szemben, ha Macron lesz az elnök. A konfliktus éleződésére azonban rövidtávon még nem kell számítani: egyrészt időbe telik, míg feláll az új elnök hivatala, másrészt ősszel Németországban is választás lesz, és korántsem biztos, hogy az új kancellárt Angela Merkelnek fogják hívni.
Igaz, legkomolyabb kihívója, Martin Schulz még rosszabb alternatíva lenne Orbánék számára. Az Európai Parlament egykori elnökével számos csatát vívott meg a magyar kormány, egyértelmű, hogy a politikai kapcsolatok Schulz kancellársága esetén mélypontra kerülnének.
A kilátások tehát nem túl jók a magyar külpolitika számára, borítékolható, hogy az eddiginél is szigorúbb álláspontot képvisel majd Brüsszel a magyar bevándorláspolitikával szemben.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
