Megtörtént a felismerés
Sajtóhírek szerint szerdán a kormányfő és a Fidesz-frakció is úgy nyilatkozott, hogy ősszel várhatóan módosítani kell a júniusban benyújtott 2013-as költségvetési tervezet főszámait. Elemzők hetek óta arra figyelmeztetnek, hogy ingatag lábakon áll a büdzsé terve, és a Költségvetési Tanács (KT) is további információkat kért arról, hogyan teljesül majd a hiánycél. Szakértők szerint a két legnagyobb elcsúszást az okozhatja, hogy a kormány 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol 2013-ban, míg a piaci konszenzus ennél jóval kisebb növekedést jelez előre, illetve a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) kivetett 120 milliárd forintos tranzakciós illeték valószínűleg nem fog átmenni a nemzetközi szervezeteken, hiszen az EKB már jelezte, hogy szerinte a javaslat sérti a jegybank függetlenségét.
A június közepén benyújtott törvényjavaslatban egyébként 14 799,7 milliárd forintos bevételi- és 15 477 milliárdos kiadási főösszeg szerepel, ebből következően a jövő évre kitűzött hiánycél 677,3 milliárd forint. Ez majdnem 100 milliárd forinttal magasabb az idei évre tervezett 576,2 milliárd forintos deficitnél, mégis azzal számol a kormány, hogy a gazdasági növekedés miatt a 2012-re várt 2,5 százalékos GDP-arányos hiány 2,2 százalékra csökken majd jövőre.
Mekkora csomag kellhet?
A tranzakciós illeték és a várttól elmaradó növekedés mellett több kisebb tétel is van a költségvetési törvényjavaslatban, melyek egyelőre nem győzték meg az elemzőket. Ilyen például a használatarányos elektronikus útdíj, melyet 2013 júliusától vezetne be a kormány, és már jövőre 75 milliárd forintos bevételt vár tőle. Ugyanakkor még el sem kezdődött a rendszer kiépítése és azt sem lehet tudni, mennyit kell majd fizetni az autósoknak. Így a szakemberek szerint erősen kérdéses, hogy tíz hónap múlva már pénzt lát belőle az állam.
Az mfor.hu még július végén, az IMF-tárgyalások első fordulója után kérdezte meg Németh Dávidot, az ING vezető elemzőjét, aki szerint a nemzetközi hiteltárgyalások egyik fő kérdése is a 2013-as költségvetés. Úgy véli, hogy a 2,2 százalékos hiánycélból az EU és az IMF (bár ez utóbbi Orbán csütörtöki, Facebookon történt kommentárja miatt most már kevésbé releváns) is engedni fog, jó esély van rá, hogy csak a 3 százalék alatti deficithez fognak mereven ragaszkodni. Ebben az esetben szerencsénk lenne, mivel "csak" 200-250 milliárd forintos kiigazítást kellene végrehajtani a büdzsében ősszel, hogy teljesüljön az új cél. Ha viszont bekeményítenek a tárgyalópartnerek, akkor az eredetileg kitűzött 2,2 százalékos deficithez 350 milliárd forint körüli csomag is kellhet.
Németh Dávid szerint a tranzakciós illeték és a növekedési pálya mellett leginkább az adóbeszedés hatékonyságából származó 160 milliárd forintos tételt kell megmagyarázni, nehezen képzelhető el, hogy erre szó nélkül, további információk hiányában rábólintanának a nemzetközi szervezetek.
Szintén július végén a Raiffeisen Bank elemzői is hasonlóan vélekedtek: szerintük a 2,2 százalékos cél tarthatóságához 400 milliárd forint körüli csomag kellene, de arról lehet vitatkozni, hogy van-e szükség ilyen alacsony deficitre.
Ugyanakkor, ha valóban nem lesz IMF-védőháló, akkor tovább nőhet a hiány, hiszen a Munkahelyvédelmi Akcióterv egyik fedezeteként a kormány a hitelmegállapodás miatti csökkenő kamatkiadásokat jelölte meg 150 milliárd forint értékben (lásd: Matolcsy hármat varázsolt, nagyot gyengült a forint). Erre az amúgy is igen optimista megtakarítási összegre a csütörtöki hírek fényében pedig egyre kevesebb az esély.
Beke Károly
mfor.hu
