A múlt héten először Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szögezte le, hogy 2011-ben a kormány szerint tartható lesz a 3 százalék alatti költségvetési hiány, majd ezt a napokban a miniszterelnök is megerősítette. A jelek szerint azonban a hitelminősítőket továbbra sem sikerült meggyőzni, a S&P elemzője például a konkrétumokra kíváncsi.
Középtávú tervet kérnek
"Nem hozott jelentős biztonságot a kormány múlt heti bejelentése, mely szerint kész 3 százalék alá szorítani a deficitet. Sokkal jobban érdekelne minket a jelenlegi magyar kormány középtávú pénzügyi és gazdaságpolitikai programja" - mondta a Bloomberg kérdésére Trevor Cullinan, a Standard & Poor's (S&P) szakembere.
Az elemző szerint a kormány kijelentése még kevés ahhoz, hogy hazánk "BBB-" besorolásának kilátását negatívról ismét stabilra javítsák, ugyanis egyelőre sok a bizonytalanság. Cullinan a lap kérdésére nem is kívánt előrejelzést adni az idei és a jövő évi magyar költségvetési hiányt illetően, ugyanis szerinte egyelőre nem látszik, mit fog tenni pontosan a kormány.
A hitelminősítő egyelőre kiemelten figyeli, hogy a magyar kormány felújítja-e a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), illetve, hogy az önkormányzati választásoknak milyen hatása lesz a kormány gazdaságpolitikájára. Cullinan szerint emellett erősebb elkötelezettség kellene a hiánycsökkentés mellett Orbánék részéről.
Arra a kérdésre, hogy az IMF-tárgyalások felújítása esetén javulhatna-e hazánk kilátása, a S&P szakembere úgy válaszolt, hogy az nem előfeltétele a stabil kilátásnak, de "jó pont" lenne a megítélésnél.
Azerbajdzsánnal kerülhetünk egy szintre
A Standard & Poor's véleménye azért is különösen fontos a magyar gazdaságról, mert hazánk "BBB-" adósságbesorolása már csak egy fokozattal van a bóvli, azaz befektetésre nem ajánlott kategória felett. A jelenlegi negatív kilátás pedig egy esetleges leminősítés előszele lehet. A kormány pedig hiába igyekszik elbagatellizálni a hitelminősítők szerepét, az tény, hogy ha a bóvli kategóriába csúszunk vissza, akkor például a lesznek olyan nagy külföldi alapok, melyeknek kötelező lesz eladni magyar eszközeiket.
Az esetleges eladási hullám mellett presztízsveszteség is érné hazánkat, hiszen egy újabb leminősítéssel többek között Romániával és Azebajdzsánnal kerülnénk egy kalap alá, ami azért nem túl fényes kilátás. Hazánk egyébként 1992 óta nem volt a bóvli kategóriába sorolva az S&P-nél.
Cullinan szerint a kormány által bevezetett bankadó lehetővé teheti a hiánycél tartását, azonban a kilátás negatívra rontásának éppen az volt az egyik oka, hogy egyelőre sok bizonytalanságot látnak például a bankadóval kapcsolatban is. A kormány elkötelezettnek tűnik, hogy a következő években is beszedje a 200 milliárd forintnyi különadót a magyar pénzügyi szektortól, arra azonban már hazai szakértők (többek között a jegybank) is figyelmeztetett, hogy egyelőre nem látni, milyen hatással lesz az adó a hitelkihelyezésre, illetve ezen keresztül a növekedésre.
Az S&P kockázatként értékelte a kormány viszonyát a jegybankkal, illetve a devizahitelesek megmentésére irányuló kezdeményezéseket, hiszen ezek például könnyen uniós szankciókat vonhatnak maguk után. Emellett a hitelminősítő szakértője szerint nem tesz jót hazánk megítélésének a kormány és a bankok közti feszült viszony sem.
"Jelenleg még sok a bizonytalanság, a negatív kilátás egészen addig fennmarad, amíg nem lesz elég információnk, melyek alapján majd vagy a stabil kilátás, vagy pedig a leminősítés mellett döntünk" - szögezte le Cullinan. A szakember szerint ellentétes folyamatok látszanak, nekik pedig egy kis időre van szükségük, hogy pontosan megítéljék, milyen hatással lesznek a kormány intézkedései középtávon.
mfor.hu
