Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

A kormány az elmúlt néhány évben rendre hatalmas sikerként mutatta meg a foglalkoztatotti statisztikákat vagy a GDP alakulását. A számok mögé nézve azonban kirajzolódik a keserű valóság. Az uniótól való leszakadásunk ijesztő méreteket ölt.

A kormány drasztikus változásokat hajtott végre a gazdaságpolitika terén, melynek köszönhetően több, jól kommunikálható sikert könyvelt el, kezdve a költségvetési hiány megzabolásától az államadósság csökkentésén át egészen az uniós szinten olykor rekordmértékű foglalkoztatottság- és GDP-növekedésig. Noha az eredmények igazán látványosak az autóipari gyárak idecsábításának, az uniós szinten olcsó munkaerőnek (és alacsony béreknek) megvan a maga árnyoldala is. Persze amellett, hogy egyre több területen egyre nagyobb veszélyt jelent a munkaerőhiány az országból kivándorló magyarok miatt is.

Miközben tavaly 2,8 százalékkal tovább növekedett a foglalkoztatottak száma, és egyre közelebb kerülünk a kormány által áhított teljes foglalkoztatottsághoz, addig a magyar dolgozók hatékonysága érdemben nem halad előre.

Az Eurostat adatai szerint tavaly az egy dolgozóra eső termelékenység (vagyis az előállított termékek és szolgáltatások értéke) minössze 0,2 százalékkal növekedett 2015-ben. Vagyis a foglalkoztatottság növekedése valójában javarészt alacsony hozzáadott értékű munkákban történő elhelyezkedést jelentett. A háttérben alapvetően két fő indok rejlik:

  • egyrészt az idecsábított és termelést beindító gyárak zöme kvázi összeszerelő üzemként funkcionál, melyek hozzáadott értéke meglehetősen alacsony,
  • másrészt pedig a közfoglalkoztatásban résztvevők számának növekedése. Ők ugyanis szinte minimális hozzáadott értékű munkát végeznek.

Ez pedig a nyugathoz való felzárkózásunkat is jócskán lelassítja: érdekes tény egyébként, hogy a válság előtti években még rendre 4-5 százalék környékén emelkedett az egy dolgozóra jutó termelékenység, amivel az uniós országok rangsorában a középmezőnybe tartoztunk. Most azonban a szerény 0,2 százalékos plusz az ötödik legalacsonyabb. Nálunk kisebb mértékben nőtt a termelékenység Dániában, Portugáliában, Horvátországban stagnált, Észtországban és a görögöknél pedig 1,1 és 2,1 százalékkal csökkent.

Az, hogy a magyar termelékenység mennyire elmarad a többi uniós országétól, jól mutatja, hogy 2010-hez képest szemernyit nem növekedett a magyar mutató. A 2015-ös adat ugyanis kereken 100 százalékon áll, mindeközben pedig a régiós versenytársaink öles léptekkel robognak előre:

  • a román termelékenység 20,3,
  • a lengyel 11,4,
  • a szlovák 7,6,
  • a cseh pedig 4,5 százalékkal növekedett 5 év alatt.

Azok után, hogy Magyarország kvázi egy helyben toporog, egyáltalán nem meglepő a hatalmas - és egyre inkább növekvő - lemaradásunk az EU-átlaghoz képest. Az uniós statisztika ugyanis az EU-tagállamok átlagához is viszonyítja az egyes országok termelékenységét. Hazánk 70,4 százalékon állt 2014-ben (2015-ös adat még nem elérhető) az egy évvel korábbi 71,8 százalék után. Ezzel pedig az ötödik legnagyobb lemaradást tudhatjuk magunkének Horvátország, Lettország, Románia és Bulgária előtt.

A különbség azonban annyi, hogy míg az imént felsorolt országok 2010-hez képest 10 százaléknál is nagyobb mértékben növelték a termelékenységüket, addig Magyarország csak egy helyben toporog. Így pedig még fokozatosan halad el az ország mellett Európa és a régió, mi pedig a kontinens alacsony hozzáadott értéket előállító összeszerelőüzeme és közmunkás országa leszünk.

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.