Az idén az adóváltozások hatása semleges, hiszen a költségvetési szigorítások nyomán megtakarított összeg a bevételkiesés kompenzálására elegendő, jövőre viszont már a tervek szerint mérséklődik az adócentralizáció - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter az MTI-nek, aki szerint Magyarország versenyképességét akkor lehet a környező országok szintjére felhozni, ha az adócentralizáció 33-34 százalékra csökken.
A pénzügyminiszter szerint az adócentralizációt - azaz a költségvetésbe adók formájában elvont hányadot - 2011-re lehet a jelenlegi 40 százalékról 6-7 százalékponttal csökkenteni. Hangsúlyozta: jövőre már csökken az adócentralizáció, de jelezte, hogy a pontos számítások még nem készültek el.
A munkáltatók mind a két szja-sávban hasonló mértékű, öt százalékpontos járulékcsökkentésre számíthatnak és napirendre kerülhet a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlése, ami az átlagbérnél 6 százalékos, a minimálbérnél már 7,7 százalékos tehercsökkentést eredményezhet. Ezek a lépések a munkahelyek megtartására, illetve a foglalkoztatás bővítésére ösztönözhetik a cégeket, különösen az alacsonyabb képzettségű munkavállalókat illetően - mondta Oszkó Péter.
A munkavállalókat úgy kívánja motiválni a változó adórendszer, hogy az átlagbér feletti, az átlagbér négyszereséig terjedő jövedelmeket a mostaninál kisebb adókulcs terhelje. Jelenleg ugyanis az úgynevezett marginális adó- és járulékterhelés 71 százalék fölötti, tehát az átlagbér feletti egységnyi jövedelemből igen magas az elvonás, így nem teszi vonzóvá a továbbképzést, a jobb teljesítménnyel együtt járó magasabb jövedelmet, mert annak mértéke igen csekély - ismertette a jelenlegi adózási folyamat negatív következményeit a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter szerint versenyképességi szempontból a magyar bérek a régión belül akkor kerülhetnek az első háromba, ha a jelenlegi 54 százalékos adóék 10-12 százalékponttal csökken, ami 2010-re még nem oldható meg. (Az adóék a személyi jövedelemadó és a járulékok összegének viszonyát fejezi ki a bérköltség százalékában, azaz 54 százalékos adóék esetében az összes bérköltség 46 százalékát kapja meg a munkavállaló.)
Sajnos ezt a folyamatot nem lehet a feketegazdaság kifehérítésére alapozni, noha kutatások bizonyítják, hogy kétezer milliárd forint adóbevételtől esik el a költségvetés - mondta a pénzügyminiszter. Megjegyezte: ha ez az összeg vagy akárcsak a fele befolyna, akkor ugyan nőne az adócentralizáció, de csak addig, amíg a szükséges és betervezett adócsökkentések nem valósulnak meg.
"A feketegazdaság jövedelmei jelenleg elérhetetlenek számunkra, s akkor van jó esély a fehérítésre, ha ezzel párhuzamosan sikerül csökkenteni az adóterhelést és szigorítani az adóellenőrzést, ahogy az megtörtént Oroszországban, Szlovákiában" - mondta a pénzügyminiszter. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az említett országok akkor lépték meg ezt, amikor volt tartalékuk és kockáztathattak.
A nem adózó feketegazdaság méretét is nehéz modellezni, talán még ennél is nehezebb, szinte lehetetlen felmérni, hogy a csökkenő adóterhelés nyomán hogyan változhat ennek a "szektornak " az adózási hajlandósága. Ezért, miközben szükséges gazdaságfehérítő intézkedéseket hozni, a bevételeket a lehető legkonzervatívabb módon kell tervezni - fogalmazott Oszkó Péter.
