A 2010. évi államháztartási gazdálkodást azzal adta át utódjának a Bajnai-kormány, hogy a kockázat a GDP 0,6 százaléka, s végül az új kormány egy százalékos, megközelítően 260 milliárd forintos bevétel növelési intézkedést hajtott végre - jelentette ki a volt pénzügyminiszter.
Arra a képviselői kérdésre, hogy a 2010. évi tervezett 609 milliárd forintos társasági adóbevétel, miért csak 323 milliárdra teljesült, a volt pénzügyminiszter elmagyarázta, hogy a különbség közel fele, 120-150 milliárd írható a Bajnai kormány, a másik fele az Orbán-kormány számlájára, mivel a társasági adóalap csökkent a válságadók és az 500 millió forint árbevétel melletti 10 százalékos kulcs miatt. Ugyanakkor a közvetett adóbevétel 2010-ben a tervezett felett alakult.
A 2009. évi költségvetést 2009 tavaszán "nem igazán kedvező helyzetben vettem át, még akkor is, ha Veres János ezt mondta, (...) noha direkt félretervezés nem történt", a korábban tervezett 3,3 százalékos gazdasági visszaesés végül 6,7 százalékos lett, ami a bevételekre igen negatív módon hatott - magyarázta Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint egy olyan kormány volt, amely még az Orbán-kabinetnél is rosszabb helyzetben vette át az országot, mégpedig a Bajnai-kormány.
Oszkó Péter elmondta: hosszabb távon a mindenkori költségvetés strukturális egyenlege a meghatározó. Ez az egyenleg 2009-ben nagymértékben javult a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjkorhatár felemelése, a közszféra béreinek korrekciója, valamint az energia és a lakástámogatás csökkentése révén.
A volt pénzügyminiszter hozzátette azt is, hogy durva egyszerűsítéssel élve érvényes az az összefüggés, hogy a gazdasági növekedés, az államadósság csökkentés és a politikai népszerűség megtartásának hármasából csak kettő működhet, amelyek közül az egyik általában a politika népszerűség megtartása, s ez a magyar politikában tabunak számít.
Kérdésre válaszolva a volt pénzügyminiszter jelezte: a 2006. évi költségvetést kritikusabbnak ítéli meg, mint a válság idején készült 2009. évit. Ezt a 2005 második felében történt áfa-csökkentéssel és a később visszavont adócsökkentési programmal magyarázta. A 2006. évi konszolidációt rossz szerkezetben hajtották végre, ezért az a gazdaság fokozott sérülékenységét és a versenyképesség romlását hozta magával - fűzte hozzá. Időben egy kicsit visszamenve a 2002. évi 100 napos programokat is elemezte, az akkor történt bevételkiesést illetve kiadás növelését téves gazdaságpolitikai döntésnek, a gazdasági növekedéssel indokolt csodavárásnak minősítve.
Egy másik képviselői kérdésre, amely szerint 2010-ben az önkormányzatoktól 120 milliárd forintos forráskivonás történt, s ez okozta a tervezettnél nagyobb önkormányzati hiányt, Oszkó Péter elmondta: a forráskivonás összege 70-80 milliárdra tehető, de az önkormányzati eladósodás részben a 2006 óta kibocsátott önkormányzati kötvények kamatának és visszafizetésének megkezdésével függ össze.
MTI
