A banki hitelek egyre népszerűbbek Romániában. A viszonylag gyorsan mozgósítható tőke iránti vágy a fővárosiakban a legnagyobb: a kétmillió bukaresti tavaly novemberben valamivel több, mint hárommillió hitelszámla tulajdonosa volt. A sorban a Kolozs (Cluj) megyeiek következtek: az erdélyi megyében 624 ezer hitel jellegű kölcsönt tartottak nyilván, őket Arges és Iasi megye követte a sorban. A legvisszafogottabbak és a legóvatosabbak Szilágy (Salaj), Giurgiu és Tulcea megye lakói voltak, egyenként körülbelül 160 ezer kölcsönnel.
A román lakosság a múlt év végén összesen 91,5 milliárd lejjel (27 milliárd euróval) tartozott a bankoknak; ennek az összegnek az 53 százalékát lejben, 47 százalékát devizában (főleg euróban) vették fel a hitelkérelmezők. Az ingatlanokra felvett jelzáloghitelek a fenti számokból 8,5 százalékkal részesednek.
A bankkártyák is terjedtek keleti szomszédunknál az elmúlt években. A 21,6 milliós Romániában tavaly novemberben 8,9 millió aktív kártya volt forgalomban: 8,7 millió darab lejalapú, míg 197 ezer devizaalapú készpénzkímélő eszközzel rendelkezett a lakosság. A bankkártyákat a bukarestiek, továbbá a Kolozs és Temes megyeik használják a legszívesebben, míg a Giurgiu és Calarasi megyeiek idegenkednek tőlük a legjobban.
