Az 5,25 százalékos kamat tartására szavazott Bihari Péter, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András, míg 5 százalékra történő csökkentése mellett voksolt Bánfi Tamás és Csáki Csaba.
A monetáris tanács májusban tíz hónapja tartó csökkentési ciklust tört meg. A tavaly júliusi 9,50 százalékos szintről áprilisig 4,25 százalékkal mérsékelte az alapkamatot.
A tanács tagjainak döntő többsége úgy látta, hogy a jelenlegi helyzetben sem az inflációs célkövetés szempontjai, sem az ország kockázati megítélése nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést. További csökkentésre akkor nyílhat lehetőség, ha az inflációs kilátásokban és a kockázati megítélésben is pozitív elmozdulás lesz - derül ki a jegyzőkönyvből.
A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a korábbi időszak kedvező folyamataihoz képest mind az inflációs kilátásokban, mind az ország kockázati megítélésében feszültségek jelentek meg, emiatt szűkült a monetáris kondíciók lazításának tere.
Egyetértettek a tanács tagjai abban, hogy a görög válság miatt Magyarország kockázati megítélése egyértelműen romlott, a nemzetközi környezet bizonytalansága jelentős mértékben emelkedett. A romló külső környezet mellett a hazai gazdaságpolitikai kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság sem mérséklődött.
A tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy a kockázatvállalási kedv általános mérséklődése mellett a hosszú hozamok és a CDS felárak régióhoz képest nagyobb mértékű emelkedése jelzi, hogy Magyarország relatív pozíciója is romlott. Ez összefüggésben lehet a gazdaságpolitikát övező bizonytalansággal és a piaci szereplők fiskális politikára vonatkozó, korábbinál pesszimistább várakozásaival. Néhány tanácstag megjegyezte, hogy az európai fókuszú szuverén adósságválság megnyugtató megoldása elhúzódhat, és ezért a külső környezet bizonytalansága tartósan fennmaradhat. Ugyanakkor nem zárható ki a globális bizonytalanság csökkenése, amely – ha a hazai kockázati megítélésben is tükröződik – lehetőséget nyújthat a további kamatcsökkentésre.
Elhangzott olyan vélemény is, hogy európai összehasonlításban Magyarország a kiigazítást követően kedvező képet mutat, és a költségvetési fegyelem fennmaradása esetén ezt visszatükrözheti a kockázati megítélés is. Egy tanácstag megjegyezte, hogy a piaci folyamatok alakulását elsősorban a nemzetközi események határozták meg, ezért egy további kamatcsökkentés sem lenne érdemi hatással a hazai eszközárakra.
A májusi inflációs jelentés prognózisa a korábbi előrejelzéshez képest rövidtávon kedvezőbb növekedési és a teljes előretekintési időtávon magasabb inflációs kilátásokat jelez. A magasabb inflációs prognózist jelentős részben külső alapfeltevések – magasabb olajár, gyengébb euró-dollár árfolyam – okozta, de a belső folyamatok is a magasabb inflációs pálya irányába mutatnak.
A gyorsabb nemzetközi kilábalás miatt az ipari termelés alakulása a vártnál kedvezőbb és a fogyasztás élénkülése is erőteljesebb lehet a feltételezettnél. Ennek köszönhetően a kibocsátási rés a vártnál valamivel gyorsabban zárul be, így dezinflációs hatása is korábban gyengül - fogalmaz a jegyzőkönyv.
Megosztott volt a tanács az inflációs kilátásokat övező kockázatokat illetően. Többen úgy látták, hogy a jelenleg az előrejelzésben feltételezettnél gyengébb árfolyam, az olajárak alakulásában érzékelt felfelé irányuló kockázatok és a szolgáltató szektor béreinek esetleges felzárkózása a feldolgozóipar bérnövekedéséhez jelentős felfelé mutató kockázatot jelentenek. Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a fundamentális folyamatok kedvező irányba mutatnak, a maginfláció historikusan alacsony, a szolgáltató szektor bérei visszafogottan emelkedtek, a háztartások devizaadósságának átértékelődése a vagyonhatáson keresztül hosszabb távon is visszafogottabb belső kereslet irányába mutat. Voltak, akik kiemelték, hogy az árfolyam és olajár alakulása az elmúlt időszakban különösen volatilis volt, ezért az előrejelzés feltevéseinek bizonytalansága nagyobb a szokásosnál, így nem egyértelműen felfelé mutatóak a kockázatok.
Mint arra többen felhívták a figyelmet, fontos szemponttá válik, hogy az élénküléssel ne jelenjen meg ismételten inflációs nyomás a gazdaságban. A rendelkezésre álló információk nem utalnak a várakozások beragadására, más vélemények szerint a kormányzat gazdaságpolitikájának is meghatározó szerepe van az inflációs várakozások lehorgonyzásában.
MTI/Menedzsment Fórum
