Pankucsi Zoltán a lapnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az új adórendszer egyes elemei 2011-ben léptek életbe, és még abban az esztendőben 475 milliárd forinttal kért kevesebbet az állam a lakosságtól. Tavaly a 2010-es szabályokhoz képest 459 milliárd forinttal, idén pedig - az előzetes számítások szerint - több mint 540 milliárddal csökkentek a terhek.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a családi adókedvezményekkel évente nagyjából 180 milliárd forinttal járul hozzá az állam a gyermekek felnevelésének költségeihez, az első három esztendő alatt így nagyjából félezer milliárd forint marad a családoknál.
Pankucsi Zoltán hangsúlyozta: a héten parlament elé kerülő adójavaslat lehetővé tenné, hogy a gyermekkedvezményt a személyi jövedelemadó mellett az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékból is leírhassák a magánszemélyek, így a családoknál hagyott összeg jövőre 230 milliárd forint fölé emelkedhet. (A nettó bérenek jövő évi változását ide kattintva követheti.)
A helyettes államtitkár szólt arról, hogy az év eleje óta élő munkahelyvédelmi akció szabályainak kidolgozását az a cél vezette, hogy a munkáltatók minél könnyebb feltételek mellett adhassanak kereseti lehetőséget a munkaerőpiac legkiszolgáltatottabb tagjainak.
Nyolc hónap alatt a munkahelyvédelmi akció kedvezményei összesen 75 milliárd forintot hagytak az érintett munkaadóknál, a nyári hónapokban több mint 730 ezer dolgozó után vették igénybe a hazai munkaadók a kedvezményt, az adóügyi lehetőség megközelítőleg háromnegyedmillió személy állásának megőrzéséhez nyújtott érdemi segítséget.
A legújabb adatok szerint augusztusban 135 ezer fiatal alkalmazásakor érvényesítették a munkáltatók az enyhítést, a kedvezmény 225 ezer szakképzetlen ember, 330 ezer nyugdíj előtt álló személy, 30 ezer kisgyermeket nevelő, továbbá 17 ezer álláskereső legális foglalkoztatásához járult hozzá - írja a Magyar Nemzet.
MTI
