A Kína Népi Bank (PBOC) korábban az ASEAN-országokkal, Hongkonggal és Makaóval folytatott kereskedelemben engedélyezte a jüanban történő üzletkötéseket, míg mostantól nincs területi korlátozás. Kína 2009 júliusában indította el a programot Sanghajban és négy kuangtungi (Guangdong) termelői bázison. Most a hazai szereplők közé további 18 tartomány, illetve város kapott engedélyt. Közöttük van Peking, Tiencsin (Tianjin), Belső-Mongólia, Liaoning, Csöcsiang (Zhejiang), Fucsien (Fujian), Santung (Shandong), Hupej (Hubei), Kuanghszi (Guangxi), Hajnan (Hainan), Csungking (Chongqing), Jünnan (Yunnan), Szecsuan, Hejlungcsiang (Heilongjiang), Tibet és Hszincsiang (Xinjiang).
A lépés a központi kormány törekvésének része, ami szerint egyre inkább szeretné csökkenteni függőségét az amerikai dollártól, elhárítani a külföldi devizák árfolyam-hullámzásának kedvezőtlen hatását, miközben növelni kívánja valutájának nemzetközi szerepét. A PBOC adatai szerint 2009 júliusától idén májusig a jüan-tranzakciók értéke 6,5 milliárd dollár volt. A bank honlapján szereplő közlemény arról tanúskodik, hogy a jüanban kötött üzletek száma gyorsan emelkedett, a kísérlet kiterjesztése ezért mindenképpen indokolttá vált.
A jegybank hétvégi bejelentése nyomán - amely a jüan árfolyamrendszerének rugalmassá tételét ígérte - kedden már látványosan erősödött a kínai nemzeti valuta a dollárral szemben, középárfolyamon az emelkedés mértéke 0,43 százalék volt, ami rekord az 5 éve kezdődött árfolyamreform óta. Elemzők szerint az erősebb jüan egyaránt nehéz helyzetbe hozhat exportra és a belföldi piacra termelő kínai vállalatokat, mivel megdrágul az export, az olcsóbbá váló import következtében pedig javul a külföldi cégek, termékek versenyhelyzete a kínai piacon. Mindez azt is jelenti, hogy a piac kikényszeríti a kínai cégek hatékonyságának növelését.
MTI/Menedzsment Fórum
