Az Eurostat által vizsgált ráta azt mutatja meg, hogy egy adott országban az éves GDP hány százalékát teszik ki az állami kiadások. Ebben a tekintetben pedig csak a nálunk jóval gazdagabb országok, például a skandinávok előznek meg minket, a régióban messze az élen járunk. Ha a magyar kormány rászánná magát a fájdalmas lépések meghozatalára, akkor akár a GDP öt százalékát is meg lehetne spórolni évente.
Európai középmezőnyben
Az állami kiadásokat tekintve hazánk az Európai Unión belül a középmezőnyben tartózkodik, 2009-ben a GDP 50,5 százalékát tették ki az állami kiadások. Ez egész pontosan a tizedik helyre elég az uniós rangsorban, ami első ránézésre még nem lenne probléma, ha nem néznénk meg, kik állnak előttünk.
A legmagasabb arányt Dániában tapasztalták az állampolgárok tavaly, ott a nemzeti össztermék 58,5 százaléka volt az állam kiadása. A dobogóra felfért még Finnország és Franciaország holtversenyben 56-56 százalékkal, illetve Svédország 54,9 százalékos adatával.
A régió országai viszont rendre mögöttünk vannak: a lista végén áll Bulgária 40,6 százalékos aránnyal, illetve Románia 41 százalékkal. Szlovákia éves nemzeti össztermékének 41,5 százalékát költötte el tavaly, míg Lengyelországban 44,4 százalékos volt az arány.
Ha az elmúlt éveket vizsgáljuk, akkor az látható, hogy hazánk esetében még minimális előrelépés sem tapasztalható, rendre 50 százalék körül ingadozik a kiadások aránya. 2006-ban például 52 százalék volt, majd 2008-ra ezt 48,8 százalékig sikerült levinni, ahonnan tavaly aztán ismét emelkedett. A régiós országok többségében egyébként emelkedett a kiadások aránya tavaly a válságnak köszönhetően, nekik azonban - velünk ellentétben - volt mozgásterük.
Ezermilliárdokról lehet szó
Érdemes megnézni, mennyit lehetne megspórolni, ha hazánk is a hasonló országok szintjére tudná csökkenteni a kiadásait. Persze nem kell rögtön Bulgáriát vagy Romániát lepipálnunk, elég lenne, ha csak megközelítenénk a lengyelek és a csehek szintjét. Mindez azt jelentené, hogy a jelenlegi 50 százalék körüli szintről 45 százalékra csökkenne az állami kiadások aránya.
Ez az 5 százalékos csökkenés a 26 ezer milliárd forintos magyar GDP mellett 1300 milliárd forintot jelentene évente. Ezt pedig el lehetne költeni például gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre és más hasznos célokra.
Fájdalmas lépéseket kellene bevállalni
Kérdés, hol lehetne spórolni a kiadásokon. A kormány idén nyáron 120 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelentett be a közszférában. Emellett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy pénteki eseményen arról beszélt, hogy a tervek szerint a következő években reálértéken befagyasztják a kiadásokat, illetve ahol lehet, csökkentik azokat. Ez pedig a jövőre várhatóan beinduló gazdasági növekedés mellett automatikusan a kiadások arányának csökkenését hozná magával, hiszen a GDP nőne, miközben a kiadások összege nem változna.
Ez a kiadáscsökkentés finomabb, kevésbé fájdalmas, ugyanakkor lényegesen lassabb módja. Sokkal gyorsabban lehetne mérsékelni az állami kiadásokat, ha lenne egy kormányunk, mely bevállalná a fájdalmas döntéseket is. Közgazdászok például évek óta szorgalmazzák a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, a korkedvezményes nyugdíj szigorítását, hiszen ezekre rengeteg pénz folyik el.
Nem csak a magas kiadásokkal, hanem azok előnytelen felhasználásával is bajban vagyunk, egy kis ésszerűsítéssel is lehetne faragni. Az Ecostat idén megjelent tanulmánya szerint például a régióban hazánk költi a legtöbb pénzt családtámogatásra, ennek azonban nincs eredménye, hiszen megállíthatatlanul fogy a magyar.
Az összes szociális transzferen belül hazánkban 10,2 százalék a családi támogatások aránya, ez kiemelkedően magas, Csehországban és Szlovákiában 7-8 százalék, Lengyelországban pedig mindössze 3,3 százalék ez az arány. Hazánkban az egy gyermeket nevelő családok évente 1953 eurónyi támogatásban részesülnek az állam részéről, ami például több mint négyszerese a lengyel 446 eurós összegnek. Szlovákiában 1122 eurót kapott egy átlagos egygyermekes család 2007-ben, míg a cseheknél 1458 euró volt ez az összeg.
Beke Károly
mfor.hu
