Több előadó előadását felülírta a bejelentés, és feszültség, bizonytalanság jellemezte a hangulatot.
A kormányzati bejelentés, azt jelenti, hogy a magánynyugdíjpénztár tagok bruttó béréből levont 8 százalék nem kerül rá az egyéni számláikra 2011 végéig, vagyis nem az egyéni megtakarításokat gyarapítja, hanem a költségvetésbe, a társadalombiztosítási rendszerbe folyik be - fűzte hozzá a főtitkár.
Mint kifejtette, a kormányzati bejelentés ellenére is megtartják a pénztárkonferenciát, amellyel meg kívánják mutatni, hogy a szakma, a szektor jelenleg is él, és élni akar. Ennek a szektornak a képzeletbeli hátizsákjában többek között 5,34 millió pénztártag 3.727 milliárd forintnyi pénztári vagyona, és egy sokéves munka áll, amellyel felépítették a társadalombiztosítás kettes és hármas pillérét.
Havonta átlagosan 10 ezer forint egyéni számlán elhelyezett nyugdíjcélú megtakarítást von el a kormányzat több, mint 3 millió magyar munkavállalótól - állapította meg a Stabilitás Pénztárszövetség elnöksége a siófoki konferencián és bejelentette, hogy 0aláírásgyűjtésbe kezd és az Európai Tanácshoz fordul. A Stabilitás Pénztárszövetség népszavazás kezdeményezését is fontolgatja az ügyben.
A tervezett kormányzati intézkedés minden, jelenleg is aktívan dolgozó, adót és járulékot fizető, 20 és 50 év közötti magyar állampolgár jövőjét és időskori biztonságát teszi kockára rövid távú fiskális érdekek miatt.
Kozek András, a pénztárszövetség elnökségi tagja a szervezet elnökségének egyeztetett álláspontját ismertetve kifejtette, a tervezett kormányzati intézkedések kedvezőtlenül érinti a pénztárakat tulajdonló több, mint 3 millió tagot. Az eddig egyéni számlára érkező, és ott havonta kamatozó nyugdíjcélú megtakarításokat ugyanis november elsejétől adminisztratív úton egy "közös kalapba", az állami nyugdíjrendszerbe irányítják át, amely jelenleg semmilyen formában nem alkalmas az egyéni számlavezetésre. Az elnökségi tag szerint ezt a pesti grundon "einstand"-nak nevezik.
A befagyasztás nem hogy a nyugdíjak védelmét nem eredményezi, hanem éppen ellenkezőleg: a jelenleg is aktívan dolgozó, adót és járulékot fizető, 30 és 50 év közötti magyar állampolgár hosszú távú jövőjét és időskori biztonságát teszi kockára rövid távú költségvetési érdekek miatt. Ők 2011-ig összességében egyénenként havonta átlagosan 10 ezer forinttal (2011. december 31-ig 140 ezer forinttal) járulnak hozzá a kormány válságkezelő lépéseihez azzal, hogy egyéni megtakarításaikat az állami tb-rendszerbe irányítják át, és ezzel javítják a költségvetés egyenlegét.
Kozek András szerint a kormány bejelentésében nem nyilatkozott a legfontosabb kérdésről, miszerint a 2011-ig tartó befagyasztást követően fenn kívánja-e tartani vegyes nyugdíjrendszert, vagy teljesen megszünteti azt. Csak vélelmezni lehet, hogy az állami rendszerbe való visszalépés biztosításával az utóbbit szeretné elérni. A jelenlegi tagok számára ez azt eredményezi: a most egyéni számlán gyarapodó, havonta pontosan kimutatott megtakarítással szemben nem marad más, mint egy általános, biankó ígérvény, hogy amikor ők elérik az - egyre emelkedő - nyugdíjkorhatárt, a nem mellesleg egyre inkább csökkenő népességű és elöregedő társadalom akkori keresőképes rétegének befizetéseiből az állam számukra is biztosítani tudja majd a megfelelő színvonalú nyugdíjukat. Erre a jelenlegi demográfiai helyzet ismeretében igen kicsi az esély, és éppen ez indokolta a tőkefedezeti rendszer létrehozását 1997-ben.
A Stabilitás Pénztárszövetség aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy a kormány népszavazás keretében bízza az emberekre a döntést, mihez akarnak kezdeni az egyéni nyugdíj-megtakarításaikkal. Ezzel párhuzamosan az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat-kezelő Szervezetek Szövetsége (European Federation for Retirement Provision (EFRP) tagjaként indítványozni fogja, hogy az Európai Tanács vizsgálja meg, hogy a kormányzati intézkedések mennyiben állnak összhangban az európai uniós irányelvekkel.
MTI
