A piac talán túlzott várakozással is tekintett a strukturális reformok bejelentése elé, ezért is okozott némi csalódást a viszonylag kevés konkrétum - közölte Karsai Gábor. A GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese egyetért az államadósság csökkentésének programjával, de megjegyezte azt is, hogy bár régiós összehasonlításban magas Magyarország GDP-arányos államadóssága, az EU-n belül nem számít magasnak, és nem szabad megfeledkezni a 30 milliárd eurónál is nagyobb devizatartalékról.
Helyeselhető cél az államadósság csökkentése, az államháztartás deficitjének lefaragása, a munkahelyteremtés, és a 4-6 százalékos gazdasági növekedési program, de a hozzárendelt eszközök egyelőre homályban maradtak - fejtette ki Petschnig Mária Zita. A Pénzügykutató főmunkatársa hiányolta a devizaadósok helyzetét stabilizáló nemzeti eszközkezelőről szóló bejelentést.
Karsai Gábor túlzottnak tartja rokkantsági nyugdíjrendszerben elérhető megtakarítás mértékét. A kutató emlékeztetett arra, hogy amíg 2001-ben 59 ezer új rokkantnyugdíjast regisztráltak, addig a szigorítások nyomán 2009-ben már "csak" 29 ezret. Hozzátette azt is, hogy a rokkant-nyugdíjasok fele már elérte a nyugdíj korhatárt, a másik felének, közel 350 ezer embernek a visszavezetése a munkaerő piacra nagyon bonyolult feladat, kevés megtakarítással és nem kis társadalmi feszültséggel járhat.
Petschnig Mária Zita arra figyelmeztetett, hogy a vállalkozások terhei bizonyos ágazatokban nem csökkenek, hanem kifejezetten nőnek: a bankadó például 2013-ban is több mint 180 milliárdos költséget jelent, a gyógyszerkassza lefaragása a magyar gyógyszergyárak profitját emészti - ezért zuhan például az Egis árfolyama - az elektronikus útdíj bevezetése pedig a szállítási ágazatot sújtja. Egyetért ezzel Karsai Gábor is.
"Miközben a nemzetgazdasági miniszter 4-6 százalékos gazdasági növekedést vizionált, aközben a növekedés alapjainak megerősítésről alig mondott valamit. Lehet, hogy tudja, de nem mondja" - fogalmazott a Pénzügykutató főmunkatársa.
Ide tartozik, hogy a KSH kedden kiadott beruházási adatai rosszak, a beruházások tavaly 5,5 százalékkal estek vissza, és az utolsó negyedévben éves alapon közel 8 százalékkal zuhantak. Márpedig Magyarországon, nem a fogyasztásnak kell húznia a növekedést, hanem a beruházásoknak és az exportnak, s ezek az ágazatok teremthetnek munkahelyeket is - mondta Petschnig Mária Zita.
MTI
