2008-ban 21 százalékkal zuhant a befektetési alapok vagyona itthon, tavaly azonban majdnem a teljes veszteséget sikerült visszaszerezni. Ezzel az év végére ismét 3000 milliárd forint fölé emelkedett az alapok vagyona.
Plusz 500 milliárd
"A második negyedévtől kezdve látványosan nőtt a hazai befektetési alapok által kezelt vagyon, mely az év végén mintegy 500 milliárd forinttal volt magasabb a 2008 végén tapasztalt szintnél" - emelte ki Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. Ezen belül 130 milliárd forint volt a nettó tőkebeáramlás, a nagyobbik rész pedig a hozamoknak volt köszönhető.
A BAMOSZ adatai szerint elsősorban a pénzpiaci alapok jártak az élen a vagyon jelentős növekedésében, a garantált alapok és az ingatlanalapok viszont 2009 vesztesei voltak. "A garantált alapok esetében annak volt köszönhető a vagyoncsökkenés, hogy sok alap lejárt, a kivett pénz pedig más eszközökbe áramlott. Az ingatlanalapoknál a vagyonvesztés még a 2008-as felfüggesztés eredménye volt" – hangsúlyozta Temmel András.
Ugyanakkor az utóbbi hónapokban már látszik, hogy megindult a tőke az ingatlanalapok felé - elsősorban az a néhány alap profitálhat, melyek viszonylag könnyen átvészelték a válságot. A részvényalapok aránya pedig a korábbi 10 százalék körüli szintről nagyjából 20 százalékra nőtt, ami főleg az intézményi befektetőknek volt köszönhető.
A tavalyi év két részre osztható a befektetési alapoknál: az év közepén az intézményi befektetők jelentek meg először a piacon, a negyedik negyedévben pedig már a lakossági befektetők pénze is beáramlott az alapokba.
A hozamok a BAMOSZ szakemberei szerint minden típus esetében szépen alakultak. "A régióban a magyar befektetési alap-piac az egyik legfejlettebb” - hangsúlyozta Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke.
Mindenki a görögökre figyel
"A következő hónapokban a jelenleg középpontban lévő görög és spanyol adósságválság lehet a legnagyobb hatással a magyar befektetési piacra, azonban ezeket a kockázatokat is lehet kezelni" - magyarázta a sajtótájékoztatón Orbán Krisztián, az Oriens partnere.
A szakember szerint különösen a görögöknél nagy a gond, hiszen a 10 százalék feletti költségvetési hiányhoz 122 százalékos államadósság társul a GDP arányában. "Nagyon nehéz azt mondani, hogy fenntartható ez a pálya" - véli Orbán Krisztián.
Az Oriens partnere szerint Spanyolország esetében az egyik komoly probléma, hogy csak az idén 100 milliárd euró értékben kellene kötvényeket kibocsátania. Kérdés, hogy ez sikerül-e.
Kiemelte azt is, hogy a spanyol gazdaság sokkal jobban integrálódott az európai gazdaságba, mint a görög, ezért Spanyolország esetleges csődje nagyobb hatással lenne az Európai Unióra. "Igazán erősen csak politikai okok hozhatók fel Görögország megmentése mellett, gazdasági hatása nem jelentős" - mondta Orbán Krisztián.
Az Oriens szakértője szerint a jelenlegi állás szerint valószínű, hogy lesz valamilyen mentőcsomag a görögök számára. Ugyanakkor erős üzenetet küldhet az Unió, hogy ezt a felelőtlen költségvetési politikát nem lehet folytatni.
A görögök és a spanyolok sorsa a hazai befektetési lehetőségekre is hatással lehet: ha valóban megtörténik a görögök megmentése, akkor az növelheti például az euróalapú befektetések kockázatát, a magyar befektetések relatív megítélése viszont javulhat - tette hozzá Orbán Krisztián.
Ha viszont - a várakozásokkal ellentétben - hagyják bedőlni Görögországot, akkor a hazai kilátások is romolhatnak, az állampapír- és forintbefektetések kockázatosabbá válhatnak. A legrosszabb eshetőség talán Spanyolország csődje lenne, akkor ugyanis az euróalapú befektetések kockázata is jelentősen emelkedne.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
