<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p


			
		

Az NGM parlamenti államtitkárától tudjuk, tavaly a gazdaságunk olyan jól teljesített, hogy elértük a válság előtti szintet. Ez tényleg így van?

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára múlt héten a 2014-es zárszámadás vitáját megnyitva értékelte a tavalyi évet, és elmondta:

"Magyarország kiemelkedő gazdasági teljesítményt mutatott 2014-ben, a bruttó hazai össztermék növekedési üteme 3,7 százalékra gyorsult, így a gazdaság teljesítménye elérte a válság előtti szintet".

Mivel ez az elmúlt 6 év tükrében mérföldkőnek is tekinthető, az mfor.hu szerkesztősége úgy döntött, a kijelentés mélyére néz. Mikorra tehető pontosan ez a mérföldkő? Miben másabb a gazdaság mostani állapota? És miért halljuk azt olyan sokszor, hogy ebből a nagy teljesítményből keveset érez a lakosság? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat.

Elemzésünk során a Központi Statisztikai Hivatal éves és negyedéves, 2005. évi átlagáron számolt, szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adataival dolgoztunk. Az éves számokból rögtön látszik, hogy Tállai András államtitkár kijelentése megállja a helyét, hiszen a tavalyi évi nominális GDP kicsivel már meghaladja a 2007-es válság előtti teljes év teljesítményét.

Ahhoz azonban, hogy a mérföldkövet pontosan el tudjuk helyezni az időben, szükségünk van a negyedéves adatokra. Annak érdekében, minden időpontra évesített számokat kapjuk, az adott negyedév és a megelőző 3 teljesítményét adtuk össze. Ez alapján pedig jól látható, hogy az idei második negyedév volt az a pont, amikor sikerült meghaladni közvetlenül a válság kitörése előtti "csúcsteljesítményt", a 2008 harmadik negyedévével záródó évet, amikor 23 692 milliárd forint volt a 2005. évi átlagáron számított bruttó hazai termék. 

A magyar gazdaság lejtmenete a válság után 2010 első negyedévéig tartott, majd az Orbán-kormány második megválasztása után 2011 negyedik negyedévéig sikerült egy felfelé ívelő pályán mozogni, az ezt követő egy évben azonban ismét a gödör felé vettük az irányt. 2013-2014-ben a felgyorsított uniós pénzek kifizetésének, a jegybank Növekedési Hitelprogramjának köszönhetően látványos bővülést mutatott a magyar gazdaság, ami a várakozások szerint még az idei évben is kitart. Ez utóbbinak is köszönhető, hogy 2015 második negyedévében a GDP már olyan szinten járt, ahol 2005 végétől még egyszer sem.

Miért más a mostani?

A növekedésünk alapvetően már teljesen más szerkezetű, mint volt a válság előtti időszakban. Ez nagyban köszönhető a válság okozta sokkoknak, a felfutó EU-s pénzeknek, a jegybanki hitelprogramnak és az egyre szaporodó autóipari beruházásoknak is. Valamilyen szinten pont ennek is, vagyis a válság okozta sokknak köszönhető, hogy több esetben hallani olyan véleményeket, miszerint a lakosság ebből a látványos növekedésből semmit sem érez. A válság gyökeresen megváltoztatta ugyanis a lakosság fogyasztói magatartását. Míg ugyanis 2008 előtt még - némi túlzással élve - hitelt hitelre halmoztak a háztartások, ezzel növelve vásárlásaikat, fogyasztásukat, addig mára a hitelektől való tartózkodás a meghatározó magatartás a lakosság körében. Igaz, ma már jobb a lakosság jövedelmi helyzete, mint válság előtt volt, a hitelektől való tartózkodás (és jellemzően a korábban felvett hitelek törlesztése) miatt nincs lehetőség a válság előtti fogyasztási szint biztosítására. (Hitelből értelemszerűen rövidebb idő alatt nagyobb értékű tárgyak beszerzésére van lehetőség, amit a jobb jövedelemi helyzet ellenére sem lehet megismételni a jelenben). Ez látszik meg a GDP szerkezetén is.

Míg 2005-ös átlagáron számolva az idei második negyedév végével záródó egy évben 11 106 milliárd forint volt a háztartások fogyasztása, közvetlenül a válság kirobbanása előtt, vagyis 7 évvel ezelőtt meghaladta a 12 000 milliárd forintot is. A válság után látható, hogy kvázi 11 000 ezer milliárd forint alatt stagnált a fogyasztás 2010 második negyedévétől kezdődően egészen a tavalyi harmadik negyedévig.

Így a lakosság fogyasztása sokkal kisebb részben járul hozzá a növekedéshez, mint a válság előtt. Teljesen más a helyzet viszont a GDP szintén felhasználói oldalán szereplő nettó exporttal, melynek növekedési ütemét még a válság sem tudta megtörni és a 2006-tól kezdődően látványosnak nevezhető a bővülés egészen 2012 második negyedévig, amikor egy két évig tartó fékezés után tavaly a második negyedévben vett újra nagyobb lendületet a nettó exportunk alakulása.

Végezetül a GDP termelői oldalára is érdemes néhány pillantást vetni, mely alapján kirajzolódik, hogy az építőipar elérte már a válság előtti szintet, míg az iparnak még szüksége van némi növekedésre.


Székely Sarolta
mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.