Az államháztartási hiányt ehhez le kell faragni ugyan az idén, de nem olyan nagy mértékben, ami teljesíthetetlen lenne, hiszen a tavalyi deficit várhatóan a GDP 3,4 százaléka lesz. A másik lehetséges buktató az infláció: decemberben éves szinten 3,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak északi szomszédunknál, a csatlakozási kritérium viszont 2,6 százalékon állt (ennek a feltételnek 2008 elején kell megfelelni).
Magyarország ebben a pillanatban egyetlen elemét sem teljesíti azoknak a kritériumoknak, amelyek formális feltételét képezik a monetáris csatlakozásnak - mondta Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője. A teljesített követelmények számát tekintve lényegi javulással a közeljövőben nem is ildomos nagyon kacérkodni: a költségvetési hiány a referenciaértéknek több mint háromszorosa volt tavaly, a GDP-arányos adósság is bőven a hatvan százalékos küszöb felett volt az év végén (közelebb a hetvenhez), és ezekben a hónapokban várjuk, hogy az infláció hatéves csúcsra tör.
Csehország és Lengyelország is jóval több kritériumnak felel meg, mint hazánk. Utóbbi két állam azonban a cél előtt megtorpant: a magyarnál jóval szerényebb mértékű költségvetési kiigazítást sem vállalják fel a kormányozni éppen hogy képes kormányok. A strukturális kiigazítást, úgy látszik, szomszédainknál is megelőzi az eurócéldátumok fokozatos kitolása: esetükben nagyjából 2012-2013 lehet az a legkorábbi időpont, amikortól euróval fizethetnek. A piac szerint a magyar euró perspektívája nem sokkal roszszabb, az elemzők többsége 2013-14-re teszi a csatlakozás várható dátumát - írja a Világgazdaság.
