//www.portfolio.hu/gazdasag/dekodolva_az_imf_szerint_is_derusek_novekedesi_kilatasaink.3.199877.html
Kinek van igaza?
Valójában egyikük sem tudja. Én sem. A potenciális GDP-növekedés megbecslése a világ legnehezebb és leglehetetlenebb feladatai közé tartozik, és UTÓLAG szinte mindig kiderül, hogy a szofisztikált ökonometriai modellek teljesen mellélőttek. Találgatni persze mindenkinek lehet.
Szerintem a gazdasági növekedés előrejelzésének területén sokkal praktikusabb és hasznosabb eredményt ad a józan ész, és a történelem leegyszerűsített tanulmányozása, mint a bonyolult modellek gyártása. Azért is gondolom, hogy igazam van, mert a legszimplább változók figyelésével mind a 2012-es hazai recessziót, mind az azóta tartó gazdasági fellendülést (és annak nagyságát) is sokkal hamarabb és jobban előrejeleztem, mint az elemzők nagy része. Pl:
//www.mfor.hu/cikkek/Jon_a_het_bo_esztendo.html
www.mfor.hu/cikkek/Miert_ne_lenne_recesszio_Magyarorszagon_.html
Nézzük, hogy mi történt 1995 óta!
A Bokros csomag után az egy főre jutó GDP-növekedésünk 4% körül stabilizálódott, mindez úgy, hogy sem a fiskális egyensúly nem borult fel, se eszement hitelboom nem volt, se más egyensúlytalanságok nem látszottak. A problémák 2000-2002 között kezdődtek. A privatizációból és gazdasági szerkezetátalakításból származó lendület láthatóan kifogyott, ám ez nem volt észrevehető, mert ezután is kb 4%-kal nőtt a gazdaság évente, azonban ez csak úgy tudott megvalósulni, hogy egyrészt a kormányzat borzasztó költségvetési költekezésbe kezdett, ami gyors államadósság-növekedéssel járt, másrészt elindult a devizahitel-mámor, és a gazdasági szereplők (lakosság/vállalatok) nyakló nélkül vették fel a hiteleket. A hazai bankok által nyújtott hitelek állománya a GDP 41%-ról (2001 vége) a GDP 58%-ra nőtt (2006 vége). Mind a kormányzat, mind a vállalatok, mind a lakosság gyors eladósodása mellett sikerült kihozni az éves 4% növekedést. Innentől lehet persze vitatkozni, hogy ezek nélkül mekkora lett volna a növekedés, de bizonyos, hogy 4% alatt. Szerintem valahol 1-3% között, de pontos adatot senki nem tudna mondani. Tehát 2000-2001-2002-től a romló növekedési kilátásokat elfedték az egyszeri tételek.
Ezután jött a következő periódus: 2007-2013. Itt ugye volt egy komoly válság, amit talán tekinthetünk egyszerinek és kivehetjük a mintából, de még így is csak 0,5% körüli éves növekedés volt. Ezalatt persze stabilizálni kellett a költségvetést, ami negatívan hatott a növekedésre, illetve az időszak második felében komoly hitelvisszaszívás volt (de az elsőben még nagy hitelkiáramlás!). A fentieknek megfelelően teljesen tudománytalanul arra juthatunk, hogy a potenciális növekedés nagyobb volt 0,5%-nál, de hogy mennyivel, az nagy kérdés, én olyan 2%-ra tippelnék.
Mi ebből az egészből a lényeg? Az, hogy bár senki nem tudja mennyi a bűvös "potenciális növekedés", én azt gondolom, hogy 4% valójában csak rövid ideig volt Magyarországon, a Bokros-csomag utáni pár évben, ám az elmúlt bő 10 esztendőben ennél alacsonyabb értékkel kell számolnunk. A jelenlegi kormányzat semmi érdemit nem tett a potenciális GDP-növelése érdekében: sem a jogrendszer kiszámíthatósága, sem az innováció, sem a humántőke állapotának javítása terén. Így talán nem badarság azt gondolni, hogy az elmúlt 10 évhez képest nincs változás, és a növekedési potenciálunk nem ugrott vissza a 90-es évek végének aranykorát idéző szintre, hanem ez alatt marad, az elmúlt évtizedet jellemző 2% körüli szinten.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne 1-2 évig 4% környéki növekedés, de tartósan ebben reménykedni egyelőre számomra alaptalannak tűnik. A realitás a 2%/év. Az elmúlt hét év vergődéséhez képest már ez is a hét bő esztendőnek fog tűnni...
