Nem említette, de Oroszországban mindenki tudja, mire célzott a "válságsokk" kifejezéssel: a tíz évvel ezelőtti pénzügyi összeomláskor, az 1998-as fizetési válság idején az állampolgárok megrohanták betétjeikért a bankokat, amelyek alig bírtak fizetni, és végül az orosz állam is kénytelen volt moratóriumot hirdetni adósságaira. Igaz, azóta a helyzet is alapvetően megváltozott: a tavalyig emelkedő árú energiaexportból Oroszország részint törlesztette adósságait, részint akkora tartalékot halmozott fel, amely megvédi a túl nagy megrázkódtatásoktól.
Putyin hangsúlyozta, hogy a kormány kész további lépéseket tenni a gazdaság megtámogatása érdekében, és természetesnek mondta, hogy a továbbiakban már nem csupán a bankokat, hanem a gazdaság többi szektorát is támogatni kell.
Kijelentette: nem kizárt, hogy a kormány további százmilliárd rubelt különít el alárendelt hitelekre, miután eddig már 225 milliárdot adott ilyen célokra. Ezeket a hiteleket azok a kereskedelmi bankok kaphatják meg, amelyeknek tulajdonosai saját eszközökből tőkeemelést hajtanak végre, és e tőkeemelés mértékének megfelelő összegű hitelt kaphatnak, mondta.
A bankszektor megtámogatását követően a termelő iparnak juttatandó hitelek biztosításához külön intézkedéseket mondott szükségesnek a kormányfő. Hozzátette, hogy a szükséges lépéseket már kidolgozta az állami VEB bank, és ezeknek az elképzeléseknek hamarosan ki kell állniuk a gyakorlat próbáját. Egyben követelte a termelő szektor hitelfinanszírozásának felgyorsítását azzal, hogy a VEB-nek év végéig legalább 30 milliárd rubelnyi hitelt kell a kis és közepes vállalkozások rendelkezésére bocsátani.
Putyin hangsúlyozta, hogy a kormány nem törekszik a magántulajdonban lévő kereskedelmi bankok részvényeinek felvásárlására. Ezt azzal indokolta, hogy e bankok állapotáért a tulajdonosoknak kell viselni a felelősséget. Mint mondta, a kormány a legnagyobb bankokban való tulajdonrészének emelését tekinti célszerűnek, de a következő hónapokban a második vonalat képviselő bankok tőkéjében is növelni fogja részét. A most kilátásba helyezett alárendelt hitelek azonban az államnak mint hitelezőnek nem adnak jogot a bankok vezetésében való részvételhez és a pénzintézetek struktúrájának átalakításához sem, mondta.
Az illetékesek Putyin vezetésével kedden vitatták meg a bankoknak nyújtandó újabb támogatások kérdését, és listát állítottak fel, amelyen összesen 81 rendszeralkotó pénzintézet szerepel az összesen 1200 oroszországi bank közül. A piac veszteséges pénzintézetektől való megtisztítása mellett az eldöntendő kérdés az volt, hogy a 81 közül 4-5, vagy 30 részesül-e jelentős támogatásban. A harmincas listára azok a bankok kerültek, amelyek mérlegfőösszege meghaladja a 35 milliárd rubelt, a természetes személyek betétei több mint 10 milliárd rubelt tesznek ki és a magánbetétesek száma legalább 2000.
Igor Suvalov miniszterelnök-helyettes azonban szerdán elmondta: a 30 bank szanálásához 560 milliárd rubel szükséges, amennyiben a behajthatatlan kintlévőségeik portfoliójuk összesen 7 százalékát teszik ki, ha azonban ez az arány 20 százalék, a szükséges összeg már több mint kétbillió rubel. A Kommerszant című gazdasági lap értékelése szerint a kedden felmerült változatok közül a csütörtöki kormányülésen a harmadik érvényesült: a pénzeszközök hiányára való tekintettel kézi vezérléssel döntenek az egyes bankok támogatásáról, és annyit mentenek meg, amennyit lehet.
Moszkvai megfigyelők arra is felhívták a figyelmet: a bankok újabb támogatásáról hozott kormánydöntés azt jelzi, hogy az orosz vezetés letett a hatalmas külföldi hiteleik törlesztéséhez segítségért könyörgő oligarchák közvetlen támogatásáról. Ez a támogatás, amikor korábban egyáltalán fölmerült, éles bírálatokat váltott ki.
