Jövőre 195, 2013-ban pedig további 18 milliárd forinttal javítaná a kormány a költségvetés egyenlegét a foglalkoztatás és a munkaerőpiac reformjának köszönhetően. Ebben valószínűleg lesznek kiadáscsökkentések és bevételnövekedések is, a fő cél a rokkantnyugdíjasok visszaterelése a munkaerőpiacra és a munkanélküli segély jogosultsági idejének harmadára csökkentése.
Csak három hónapig jár majd a segély
Ahogy az mfor.hu már korábban megállapította, a Munkaerőpiaci Alap költségvetésén nehéz látványosan faragni, hiszen összesen 337,2 milliárd forint a büdzsé. Ezen belül a legnagyobb tétel az álláskeresési támogatások kifizetése, melyre 134,8 milliárd forint megy el.
A hírek szerint a Széll Kálmán Terv keretében a kormány a jelenlegi 270-ről 90 napra csökkenti majd a segély jogosultsági idejét, ezzel a 135 milliárdos összeg egy jelentős részét sikerülhet megtakarítani, azonban a tervezett 200 milliárdtól még messze leszünk. Emellett elképzelhető a foglalkoztatási és képzési támogatások idei 40 milliárdos keretének megvágása is, de ott sem lehet jelentősen faragni.
A fentiek miatt valószínűleg a munkaerőpiaci reform nagyobbik fele a bevételnövekedésből fog összeállni, hiszen a fenti intézkedésekből jóindulattal is legfeljebb a 200 milliárd felét lehet összerakni.
A rokkantak jelenthetik a megoldást
A hírek szerint a rokkantnyugdíjasok és a korkedvezményes nyugdíjak eltörése jelenthetik a megoldást a problémára. "Magyarországon ma sokkal kevesebben – 3,8 millióan – dolgoznak, mint ahány munkaképes lakosa van az országnak" - olvasható a Széll Kálmán Tervben. A kormány szerint az a probléma, hogy az államnak hitelt kell felvennie, mert a hiányzó munkahelyek miatt elmaradnak a bevételek, emellett a lakosság is eladósodik, mivel munka nélkül nem tud megélni.
A terv szerint mindenkinek munkát kell adni, aki képes dolgozni, ez pedig elsősorban a közmunkaprogramokkal oldható meg. A hírek szerint a kormány azt szeretné elérni, hogy a majdnem 350 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjasból legalább 100 ezret sikerüljön visszaterelni a munkaerőpiacra, ennek érdekében felülvizsgálják a minősítéseket. Sajtóhírek szerint ők is elsősorban közmunkákban vehetnének részt, melyekben akár magánvállalkozásoknál is elláthatnának fizikai állapotuknak megfelelő munkát. A kapott munkabér után azonban adót és járulékokat kellene fizetniük, ami jelentősen növelné a bevételeket.
Ha a százezer ember esetében átlagosan csak bruttó 80 ezer forintos munkabérrel számolunk, akkor is 100 milliárdos pluszbevételt jelentene az államkasszának a 7,5 százalékos munkavállalói és 3 százalékos munkaadói járulék. Csak éppen azok járnának rosszul, akik eddig ugyanennyi rokkantnyugdíjat kaptak adó- és járulékmentesen.
A rokkantnyugdíjak mellett a korkedvezményes nyugdíjazás eltörlése hozhat pluszbevételt a kormánynak, hiszen így megszűnne az eddigi kivételes helyzetben lévő szakmák (rendőr, tűzoltó, katona stb.) kiváltsága, és másokhoz hasonlóan 65 éves korukig kellene dolgozniuk. A szakszervezetek máris tiltakoztak a tervezet ellen, azonban ha lesz elég akarat és politikai erő a kormányban, akkor ezzel a lépéssel is jelentősen növelheti adó- és járulékbevételeit.
Nem lehet több a segély, mint a fizetés
"Nem tartható fenn az a rendszer, az a gondolkodásmód, amely szerint a különböző jogcímeken járó támogatások összeadott értéke hasonló nagyságrendet érhetett el, mint a munkával megkereshető bér. Éppen ezért olyan szabályt alkotunk, amely maximálja a segélyek, különböző szociális juttatások összeadott értékét. Fontos, hogy ezen a területen tisztán lássunk, ehhez pedig tisztázni kell az állami és az önkormányzati segélyezési rendszer sokszor kusza viszonyait" - olvasható a tervben.
A fenti intézkedéseknek köszönhetően a jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási szintet, mellyel sereghajtók vagyunk Európában, tíz éven belül 70 százalékra emelné az Orbán-kormány. Mindezek mellett ha következetesen végrehajtják a csomagot, akkor összejöhet a tervezett 200 milliárd forint körüli egyenlegjavulás is.
Persze a foglalkoztatás terén kiadásokkal is kell számolnia a Széll Kálmán Tervnek, hiszen a közmunkák esetében a legtöbbször az állam vagy az önkormányzat lesz a munkaadó. A kormány szerint azonban jórészt olyan munkákat valósítanak majd meg, melyekre amúgy is szükség lenne, példaként a gátak, víztározók építését és a belvízelvezető csatornák kialakítását hozták fel.
Nagyot fordul a világ januártól
Az intézkedések ütemezése is szerepel a Széll Kálmán Tervben, ezek szerint az előbb említett közmunkák kivitelezési tervei július elejére készülnek el, ahogy addigra megszületnek majd az új közfoglalkoztatás alapjait jelentő jogszabályok is.
Szintén július elejére ígéri a kormány azt, hogy megalkotja az új rokkantnyugdíjazási rendszer részleteit, illetve létrehozza a szükséges intézményeket. Ezek után pedig az új rokkanttá nyilvánítások már a szigorúbb feltételek mellett történhetnek meg, illetve felülvizsgálhatják a korábbi minősítéseket. Erre a felülvizsgálatra jövő januárig adott magának időt a kormány, így 2012 elejétől gyökeres változások lehetnek, hiszen egyszerre több tízezer ember kerülhet vissza a munkaerőpiacra.
Beke Károly
mfor.hu
