"Az elmúlt években az állam túl sokat költött magára, ugyanakkor nem végezte megfelelően a
feladatát. Nehézkesen és átláthatatlanul működött, s teret adott a korrupciónak. Saját hibáit és
hiányosságait rendre hitelekkel takargatta, mindezzel jelentős mértékben vette ki részét az adósság
újratermeléséből" - olvasható a Széll Kálmán-terv államra vonatkozó fejezetében. Ennek megfelelően a kormány jövőre a kiadások 32, 2013-ban és 2014-ben 122 milliárd forintos csökkentésével kívánja racionalizálni a közigazgatás működését. Elképzelésüknek megfelelően a reform nemcsak ahhoz járul hozzá majd, hogy az emberek újra bizalommal legyenek az állam és a vezetők felé, hanem az adózás és adóbeszedés bonyolult és túlszabályozott rendszere is egyszerűbbé válik.
Az eredeti dokumentum – reform által érintett többi területhez hasonlóan - kevés konkrétumot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen lépésekkel, és mely területekről történő elvonásokkal kívánják kialakítani a közigazgatás költséghatékonyan, ugyanakkor adósságot csökkentő módon működő rendszerét. A nemrégiben nyilvánosságra került azonban az angol nyelvű változata a tervnek is, mely újabb részleteket árul el az Orbán-csomagról.
Állami vezetőknek is részt kell vállalni
“Az adósság elleni összefogásban a kormány tagjainak, a minisztereknek és a parlamenti államtitkároknak most még többet kell vállalniuk.” – szerepel a tervben. Ezért amellett, hogy az évi 40 napról 20 napra csökkentik a nekik járó szabadságot, a béreket illetően is megszorításokra kell készülniük, hiszen annak csak 85 százalékát vehetik fel. Az emelésről, a jutalékokról és a prémiumokról is lemondanak. A fentiek egészen addig érvényben lesznek, míg az államadósság mértéke 65 százalék alá nem csökken. Bár nemrégiben arról szóltak a hírek, hogy az új adózási törvényeknek köszönhetően honatyáink több százezer forinttal többet vihetnek haza. Igaz, tehetjük hozzá az állami vezetőkön megspórolt pénz nem fogja jelentősen javítani a büdzsé egyenlegét.
2011-es szinten ugyanakkor a pártok nominális támogatásának értékét is befagyasztják. A költségvetésben 3,8 milliárd forint szerepel előirányzatként, a tavaly július 29 pontos gazdasági akcióterv eredményeként, melynek során 223 millió forintot vontak el a pártoktól. Ezen kívül a következő választások során a költségcsökkentés jegyében a jelenlegi 386 fős helyett 200 fős Országgyűlést választanak.
A reformok a közbeszerzést is érintenék: a korábbi átláthatatlan és korrupt rendszer helyett, egy egyszerűbb és gyors formáját kívánják kialakítani. Ennek első lépéseként 2011. július 1-jétől lép életbe a törvény, mellyel a közbeszerzési eljárásokból kitiltják a tisztázatlan tulajdonosi háttérrel rendelkező off-shore cégeket. Ezzel is csökkentve a források nem megfelelő felhasználását, hiszen ezen cégek esetében a beruházás által termelt jövedelem külföldre vándorolna.
"Drasztikus centralizálás"
A Széll Kálmán-terv magyar változatában olvasható, hogy az elmúlt időszakban az önkormányzatok adóssága is növekedő tendenciát mutatott, ami összefüggésbe hozható a hitelfelvételekkel. Így a jövőben ezt kormányzati engedélyhez kötik majd. Kósa Lajos az InfoRádiónak tett nyilatkozatában ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a törekvés megvalósulásához az önkormányzati és az államháztartási törvény módosítására is szükség lesz. Az az átlátható normarendszer pedig, mely a hitelfelvételek engedélyezésénél használható szempontrendszert is tartalmazná, még kidolgozás alatt áll.
A dokumentum angol nyelvű változata azonban ennél többet árul el az önkormányzatokat érintő elképzelésekről. Eszerint a kistelepülések önkormányzatainak drasztikus centralizálására van szükség. A reformok elsődleges célja a működésük hatékonyabbá tétele és az adósságaik csökkentése, ezt pedig a széttagoltság felszámolásával lehet elérni. Az eddig nyilvánosságra került információk alapján azonban még mindig nem egyértelmű, hogy a legkisebb települések önkormányzatainak összevonását jelentenék-e a reformok, vagy a feladatkörök megnyirbálását. Mivel a kormány egyúttal a feladatok méretgazdaságos átszervezését is szeretné megvalósítani, számolni lehet azzal, hogy bizonyos intézményeket összevonnak, vagy egyes feladatokat központi, állami szintre emelnek. Ennek kapcsán nem kizárt az sem, hogy csak a kizárólag területirányítással és fejlesztéssel kapcsolatos feladatok maradnának az önkormányzatok hatáskörében – így például akár az oktatási intézmények is a centralizálás alá eshetnek.
A költségvetésben szereplő adatok szerint különféle jogcímek alapján közel 905 milliárd forintot kapnak az önkormányzatok, melynek nagysága a reformok hatására jelentősen csökkenhet, hiszen a teljes átszervezéssel nem csak azok adósságaiban, de a bevételeiben is változások lehetnek.
Székely Sarolta
mfor.hu
