A nemzetközi pénzintézet vezetője kifejtette, hogy Kelet-Európának 120 milliárd dollárra van szüksége a bankok újratőkésítéséhez. Ebbe beleértette Oroszországot, Ukrajnát és Törökországot is. "Erről már tárgyalunk az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Beruházási Bankkal (EIB), de elmarad a siker, ha a nyugat-európai államok nem segítenek nekünk" - idézte a Világbank elnökét a német lap. "Kelet-Európa számára a legfontosabb pénzügyi csatorna 10-12 nagy német, osztrák, olasz, belga és svéd bank" - tette hozzá Zoellick.
Egyes bankok már kivontak pénzeket Kelet-Európából a hazai piacaikon tapasztalható feszültségek és talán kormányaik nyomása hatására, mondta Zoellick. "Ám ily módon elvágják egyes országok finanszírozási forrásait. A magam részéről óriási tragédiának tartanám, ha Európa ismét két részre szakadna. Ezt el kell kerülni" - hangsúlyozta.
A Világbank elnöke szerint a nyugati kormányoknak bátorítaniuk kellene bankjaikat, hogy tartsák fenn hitelvonalaikat Kelet-Európában, hiszen ez saját érdekük is, lévén integrált piac részesei. "Ha a nemzeti bankmentő programok ez ellen működnek, az komoly gondot okoz az európai egységnek" - idézte az újség Zoellicket. A Világbank elnöke felszólította a kormányokat arra, hogy egyeztessék nemzeti mentőterveiket, és foglalkozzanak a határokon átnyúló problémákkal. Ebben szerinte a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is szerepet játszhat.
A Világbank vezetője szerint "komoly probléma" a protekcionizmus. Úgy vélte, "ha eluralkodnék a protekcionizmus, akkor a recesszió depresszióba fordulna".
Zoellick a Húszak (G20) - a fejlett és a legerősebb gazdaságú fejlődő országok - április eleji londoni értekezletére öt pontot javasolt, válaszul a globális válságra: a kormányoknak élénkítő programokat kell elfogadniuk, stabilizálni kell a bankokat, a központi bankoknak biztosítaniuk kell a hitelpiacok működését, el kell kerülni a protekcionizmust, és nem szabad magukra hagyni a segítségre szoruló országokat.
