Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője azt emelte ki, hogy Bajnai Gordon gazdasági miniszter egy erőteljesebb, kkv irányultságú gazdaságpolitikai csomag kidolgozását vetette fel, amelyben a kis- és közepes vállalkozások hitelhez juttatásának elősegítése is szerepel. Az elemző ezt hasznosnak értékelte, mivel a magyar bankrendszernek jelentősen megcsappant a hitelkínálati hajlandósága a kkv-k felé. Megjegyezte: annak részletei azonban nem körvonalazódtak, hogyan fogják mentesíteni a bankokat a kkv-hitelek kockázatai alól.
A Fidesz javaslataival kapcsolatban Samu János elmondta: az ellenzék továbbra is az élőmunka terheinek a csökkentésében látja a kiutat, de az továbbra sem derült ki, hogy ez milyen egységes program keretén belül valósulna meg.
Jövőre teljesítenénk az ERM II. feltételeket
Barta György, a CIB Bank elemzője pozitívumként értékelte, hogy Veres János pénzügyminiszter világosan deklarálta: a kormány szándéka, hogy Magyarország 2009-ben teljesíteni tudja azokat a feltételeket, amelyekkel beléphet az ERM-II. árfolyamrendszerbe. A jegybank monetáris politikájával kapcsolatban Karvalits Ferenc MNB-alelnök által elmondottakra az elemző úgy reagált: megerősítette az eddigi várakozásokat, vagyis azt, hogy a piaci feltételeken múlik, mikor kezdődhet meg a lazító ciklus.
A CIB Bank elemzőjének előrejelzése szerint a három hete bejelentett, 300 bázispontos kamatemelést a jegybank a jövő év folyamán teljes egészében "visszaveszi", és nem kizárt, hogy a kamatszint az emelés előtti, 8,5 százalékos szint alá, nyolc százalékig süllyed jövőre.
Karvalits Ferenc azt mondta, hogy a lassuló világgazdasági növekedés és a csökkenő inflációs nyomás jelentősen tágítja a kamatpolitika mozgásterét. Barta György véleménye szerint a monetáris lazítás irányába hathat az is, hogy a miniszterelnök felhívta az MNB figyelmét arra: a jegybanknak is részt kell vállalnia a válságkezelésben a monetáris politika révén.
Belyó Pál, az Ecostat főigazgatója szerint a gazdasági csúcs eredményesnek mondható, mivel a gazdasági és politikai élet szereplői áttekintették, milyen kilábalási lehetőségek vannak a pénzügyi és gazdasági válságból, illetve elemezték, miképpen kerülhető el a nagyobb gazdasági visszaesés.
Fel kell gyorsítani a nagy reformokat
Úgy vélte, az egyik legfontosabb teendő az évek óta napirenden lévő nagy reformok felgyorsítása, illetve megindítása, például az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén, valamint az állami és az önkormányzati szférában.
A főigazgató elmondta azt is, hogy az egyik fő kihívás a foglalkoztatás területén jelentkezik, ezért nagyon fontos, hogy minél több pénzhez jussanak a magyar vállalkozások abból az összegből, amit gazdasági miniszter a csúcson bejelentett. Bajnai Gordon azt közölte, hogy a következő két évben a vállalkozások 1.400 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthatnak.
Belyó Pál szerint az is lényeges, hogy az összegből a kis- és közepes cégek is részesüljenek, mivel csak így lehet enyhíteni a foglalkoztatási problémákon a következő időszakban. Lényegesnek tartotta azt is, hogy a kkv-szektor hitelhez jusson, mert ennek hiányában nem tudnak fennmaradni a vállalkozások.
Hozzátette: a magyar cégek egyik legnagyobb problémája ma is az alacsony tőkeellátottság, s ezért alacsony a jövedelmezőségük is. Ahhoz azonban, hogy a cégek hitelhez jussanak, a pénzügyi szektornak is megfelelően kell tevékenykednie. Hangsúlyozta: a munkanélküliség növekedésének mérséklése érdekében fontos lenne az élőmunka terhek csökkentése.
MTI/Menedzsment Fórum
