A közlemény szerint a pénzügyi tárca elemzi Szabó Máté országgyűlési biztos megállapításait, és amennyiben javaslatai alapján szükségesnek lát jogszabályi változtatást, azt haladéktalanul kezdeményezni fogja.
A PM kiemeli: az adóhivatal ezekkel a jogszabályokkal jó ideje él, és alkalmazza a vagyonosodási vizsgálatokat az eltitkolt jövedelmek feltárására, a be nem fizetett adók behajtására.
Ennek a módszernek az alkalmazásában a 2007-es év hozott jelentős változást, amikor a kormány erősítette a feketegazdaság felszámolását szolgáló programjának végrehajtását, és ennek jegyében az APEH jelentősen növelte a vagyonosodási vizsgálatok számát.
Míg korábban az adóhivatal évente néhány száz ilyen jellegű vizsgálatot végzett, addig 2007-ben és 2008-ban összesen közel 20 ezer vizsgálatot folytatott le, a feltárt adókülönbözet több mint 70 milliárd forint volt.
A PM fontosnak tartja a vagyonosodási vizsgálatok folytatását, mivel ez az eljárás az egyik legeredményesebb adóhivatali eszköz az adóeltitkolás visszaszorításához. A tárca szerint az eljárások során érvényesül a jogbiztonság követelménye, és nem sérül a tisztességes eljáráshoz való jog.
A vagyonosodási vizsgálatok a személyi jövedelemadó bevallások utólagos ellenőrzését jelentik, amelynek során az APEH becslés útján állapítja meg az eltitkolt adót. Az adóhatóságnak kell bizonyítania azt, hogy a becslés feltételei fennállnak, majd ez alapján részletes indoklással ellátva megállapítja az eltitkolt adót. Ha az adózó ettől eltérőt állít, ezt már neki kell igazolnia.
A PM közleménye kitér arra: a becslés jogintézményét az Alkotmánybíróság több határozatában is vizsgálta, és az alkotmányos előírásokkal összeegyeztethetőnek találta.
A jogintézmény APEH által történő gyakorlati alkalmazása a Legfelsőbb Bíróság, mint a közigazgatás egyik legfőbb törvényességi őre előtt folyó eljárások során is megállta helyét, amelyet az APEH kiemelkedő pernyertességi mutatói is igazolnak - fogalmaz a szaktárca.
MTI/ Menedzsment Fórum
