Az utóbbi hetekben több negatív vélemény is megjelent Közép-Kelet-Európával kapcsolatban, melyek egy esetleges összeomlás alapjául állították be a régiót. Sőt sokan már egy teljes európai összeomlást valószínűsítettek, ha nem sikerül megmenteni Közép-Kelet-Európát, elég csak az utóbbi hetek szalagcímeit megnézni a vezető külföldi gazdasági lapokban. "Érthető, hogy valamivel el kell adni a lapokat, és mostanában divat lett a legsötétebb képet festeni, de szerintünk egy elferdített adatokon alapuló cikk erősen félrevezető" - olvasható az Erste Bank elemzésében.
Elferdített adatok
A bank elemzői úgy vélik, hogy a helyzet korántsem olyan rossz, mint amilyennek beállítják. A szakemberek szerint elferdítették a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által összegyűjtött adatokat a régió külső adósságállományáról, ez vezethetett oda, hogy már összeomlást vizionáltak. A BIS tagjai a különböző országok jegybankjai, többek között a Magyar Nemzeti Bank is.
A nemzetközi szervezet adatai szerint összesen 1700 milliárd dollárnyi külső adóssága van a közép-kelet-európai országoknak, ebből 400 milliárdot 2009-ben vissza kéne fizetni. Az Erste csütörtökön megjelent elemzése szerint viszont ebbe az 1700 milliárd dollárba beletartoznak olyan összegek is, mint például a nemzetközi bankok által a leányvállalataiknak nyújtott hitelek. Éppen ezért szerintük ezeket ki kéne venni a körből, mivel nem az adott ország külső adósságállományát gyarapítják, csak statisztikailag tartoznak oda.
Hazánkban egyébként már többször szorgalmaztak hasonló lépést: többek között Simor András, az MNB elnöke is beszélt már arról, hogy a külföldi anyabankok leányvállalataiknak nyújtott juttatását nem kéne beleszámítani az ország külső adósságába.
Az Erste Bank példaként Csehországot említi, melynek külső adósságállománya a BIS adatai szerint 191 milliárd dollár, azonban ha csak a valódi adósságot számoljuk, akkor mindössze 29 milliárdos érték jön ki. Éppen ezért az elemzők szerint hasznosabb lenne a nettó külső adósság mérőszámát használni. "Magyarország esetében például nem elhanyagolható a külső adósság, azonban ha csak a nettó számot nézzük, akkor hat eurózóna-tagország adóssága is nagyobb, mint a magyar" - olvasható az elemzésben.
Nyugat-Európa még nagyobb bajban van?
Az Erste szakértői szerint Közép-Kelet-Európa előtt éppen ezért nem a külső adósság a legnagyobb kihívás, hanem az, hogy ezek az országok túlságosan rá vannak szorulva a külföldi tőkére. Ugyanakkor a tőkebeáramlás lassulása jótékony hatással lehet a költségvetési hiányra.
"Az adatok vizsgálta közben arra a következtetésre jutottunk, hogy Közép-Kelet-Európa nettó adósságállománya elhanyagolható Nyugat-Európához képest. Néhány nyugati EU-tagállam, például Németország, Hollandia vagy Nagy-Britannia nagyobb külső adóssággal rendelkezik, mint a közép-kelet-európai régió 20 országa összesen" - folytatódik az elemzés. Ráadásul ezek sem hosszabb lejáratú hitelek, sok országnak több százmillió dollárt kell még az idén visszafizetnie - teszik hozzá.
"A legtöbb elemzés azt sugallja, hogy Közép-Kelet-Európa erősen el van adósodva, azonban ennek éppen az ellenkezője igaz: a legnagyobb adóssággal rendelkező régiós országok is csak megközelítik az eurózóna átlagát" - vélik az Erste elemzői. Szerintük a régió alacsony eladósodottsága minimálisra csökkenti a fizetésképtelenség fenyegető kockázatát, éppen ezért nem kell államcsődökre számítani.
Gyakran szokták felróni a közép-kelet-európai országoknak, hogy túlságosan nagy a lakosság eladósodottsága a gazdaság teljesítményéhez képest. Ezzel kapcsolatban érdemes egy pillantást vetni a fenti két ábrára, melyek közül az első a háztartásoknak nyújtott hitelek arányát tartalmazza a GDP-hez képest, míg a második a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek mennyiségét szemlélteti. Jól látható, hogy a régió országainak többsége, köztük hazánk is jelentősen el van maradva az eurózóna átlagától ebben a tekintetben.
"Összességében megállapítható, hogy bizonyos mutatók mellett nagynak tekinthető a közép-kelet-európai országok eladósodottsága – például akkor, ha egységként kezeljük a régiót, illetve ha bizonyos relatív időtávon szemléltetjük a külső államadósságot. Azonban úgy gondoljuk, hogy az utóbbi időben felvázolt sötét kép elsősorban rossz adatokon, vagy az adatok elferdítésén alapul" – vonják le a következtetést az Erste Bank szakértői.
Hozzáteszik: az nem tagadható, hogy a szóban forgó országoknak a tőkebeáramlás jelentős lassulásával kell szembenézniük, ez azonban elsősorban a magas külső adóssággal rendelkező országokat érintheti érzékenyen, nem az egész régiót. "A legnagyobb hiba földrajzi fekvés alapján szemlélni az országokat, nem pedig valós gazdasági teljesítményük alapján, most pedig ez történik" - olvasható az elemzés végén.
Beke Károly
