A brüsszeli testület jelezte, hogy ezentúl havi rendszerességgel adja ki foglalkoztatási figyelőjét.
A kiadvány nem a legrózsásabb képet festi a jelenlegi helyzetről és a kilátásokról. Emlékeztet arra, hogy legutóbbi általános gazdasági előrejelzésében a bizottság uniós összesítésben 3,5 millió munkahely elvesztését, azaz 1,6 százalékos foglalkoztatási hanyatlást valószínűsített, az átlagos munkanélküliség pedig a jövő év végére várakozása szerint 2,5 százalékponttal nő, azaz megközelíti majd a 10 százalékot. Decemberben átlagosan 7,4 százalékos volt az átlagos munkanélküliség az EU-ban, az EU statisztikai hivatalának legutóbbi összesítése szerint.
Bár a munkapiac hagyományosan lassan reagál az általános gazdasági helyzetre, a fáziskésés immár véget ért, és a következő hónapokban további éles visszaesés várható, amit az üzleti és fogyasztói bizalom csökkenése is egyértelművé tesz, áll az elemzésben.
A bizottság szerint a válságjelenségek a gép- és autóipart, a pénzügyi szolgáltatások ágazatát, a közlekedést és egyes logisztikai szektorokat érintették legmélyebben eddig, az elmúlt hónapokban bejelentett munkahelymegszűnések alapján. Októbertől január végéig ezekben az ágazatokban több mint százezer munkahely felszámolását döntötték el az EU-ban.
A kiadvány úgy értékelte, hogy elsőként a fiatal dolgozók, illetve az időszakos munkavállalók körét sújtotta legjobban a válság. A legnehezebb helyzetbe kerülők között lesznek azonban várhatóan a legidősebb dolgozók, a külföldiek és az alacsony jövedelmű háztartások is. Utóbbiak problémáit súlyosbítja, hogy a tavalyi második félévben jelentősen nőttek az élelmiszerárak, a lakhatási, valamint az energiaköltségek - tette hozzá a dokumentum.
A kiadvány adatai szerint idén várhatóan a balti államok, Írország, Spanyolország és Nagy-Britannia után Magyarországon csökken legnagyobb mértékben a foglalkoztatás, valamivel meghaladva az uniós átlagot is. Figyelmeztet a szöveg arra is, hogy más nagy tagállamokban, köztük Németországban is a helyzet gyorsabb romlása várható.
A jelentés számba veszi azt is, mit tesz az EU és tagországai a válság leküzdésére. Ezek között említi a decemberben kormányfői szinten is jóváhagyott nagyszabású gazdaságélénkítési tervet, amely elsősorban a munkahelyek megvédésére összpontosít, egyebek között infrastrukturális programok segítésével és a fogyasztás növelésének ösztönzésével. Módosították, rugalmasabbá tették a válság miatt a globalizáció negatív hatásainak könnyebb kivédésre létrehozott uniós pénzalap és az EU szociális alapjának szabályait is, hogy minél szélesebb körben hozzáférhetők legyenek, Májusban az EU soron kívüli csúcstalálkozón foglalkozik a válságnak a foglalkoztatásra tett hatásaival, illetve szociális következményeivel.
