A Moody’s hitelminősítő kedden egy fokozattal Baa1-re rontotta a magyar államkötvényekre érvényes minősítését és megtartotta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást. Az S&P hétfőn minősítette le az országot, a Fitch pedig feltehetően nemsokára ugyanezt fogja tenni, véli Suppan Gergely.
A piacot követik a minősítők
Az S&P-nél a legjobb fokozat az AAA+, a Moody’s-nál pedig az Aaa1.Ez a minősítés azt jelenti, hogy lényegében kizárt a csődkockázat. Ám ha egy ország átlép a "B" kategóriába, az már azt jelenti, hogy a csődkockázat öt százalék vagy afeletti. Például a tripla "C" kategóriában már 40 százalékos a vissza nem fizetés esélye.
Tavaly azonban a minősítési rendszer totális kudarca következett be: akkor AAA minősítést kaptak olyan papírok, amelyekről később kiderült, hogy semmilyen értékük nem volt. Ezért a hitelminősítő cégek iránti bizalom erősen megcsappant. Sőt sokan felvetik, hogy magukat a hitelminősítőket is minősíteni kellene, például egy felettes állami hatóságnak.
Ezért releváns kérdés, jól ítéli-e meg egy hitelminősítő Magyarország kockázatát. Ennek megválaszolásához nem árt tudni, hogy a minősítő intézetek inkább a piacot követik jelentéseikben. Akkor lépnek csak, ha a piac kezd beállni egy értékhez- ebben az esetben minősítik le vagy fel az adott országot. Ezért a hétfői S&P döntés után semmiféle pánik nem volt, csupán kis mértékben gyengült a magyar valuta az euróhoz képest. Igaz, amikor tavaly bejelentette az S&P, hogy pozitívról negatívra módosítja a magyar állam kockázatát, akkor piaci pánik tört ki.
A régiós ranglista hátsó felében vagyunk
Ma a magyar államcsőd kockázata 5,27 százalék, ez a héten lényegében nem változott. Ezzel a szűken vett régiónban nagyon rosszul állunk. A szlovének vannak a legjobb helyzetben, a csehek és a szlovákok pedig három-öt kategóriával vannak felettünk attól függően, melyik minősítőt vesszük figyelembe. A lengyelek már valamivel rosszabbul állnak, de még ők is átlag két szinttel jobb osztályzatokat kapnak Magyarországnál. Igaz, még mögöttünk is állnak országok, például a románok vagy a lettek.
Suppan Gergely szerint a leminősítések egyértelműen az egyre romló recessziós kilátásokra vezethetők vissza. Minél nagyobb a visszaesés, vélhetően annál több vállalat megy majd csődbe, ez pedig rontja például a magyar bankok portfolióit. Emellett a recesszió költségvetési aggodalmakat is okoz, hiszen egyre nehezebb teljesíteni a tervezett bevételeket.
Fennáll az adósságspirál kockázata
Másrészt a gyengülő forint a magyar adósságot is növeli, ami a kimagasló reálkamatok mellett akár adósságspirálhoz is vezethet. Ennek persze vannak technikai részletei is: ha például lehívjuk az IMF-hitel egy részét, akkor az növeli a magyar államadósságot, de egyben csökkenti azt a részt, amelyet a fennálló adósság törlesztésére fordítunk. Vagyis nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy Magyarország adósságspirálba kerül, de azért fennáll ennek a kockázata, véli a Takarékbank elemzője.
Szerinte ezen csak a gazdasági növekedés megindulása segíthetne, de erre most nincs esély, ráadásul még eszközei sincsenek a magyar kormánynak az élénkítésre. A hosszabb távú növekedési kilátásokat azonban megalapozhatná egy erőteljes strukturális reform, amivel fenntartható pályára kerülhetne a magyar gazdaság és az államadósság stabil csökkentése. A másik lehetőség a jelenleginél jóval nagyobb pozitív elsődleges költségvetési egyenleg elérése. Mindkét stratégia azonban a költségvetés kiadásainak erőteljes csökkentését igényli, figyelmeztetett a szakértő.
Varga M István
Menedzsment Fórum
