"Ha van lehetőség egy (közös) európai megoldásra, természetesen amellett vagyok, hogy megragadjuk" - fogalmazott Walter Rothensteiner a Kurier című lapban. Hozzátette, hogy véleménye szerint Magyarország "elszigetelt bankadójával megmutatta, hogyan lehet ezt rosszul csinálni". Rothensteiner szerint Magyarország tartós károkat okoz saját pénzügyi szektorának a bankadóval. "Ha a bankok nem keresnek pénzt, az valamikor erőteljesen visszaüt majd a gazdaságra" - vélekedett.
A tervezett 500 millió eurós osztrák banki szolidaritási adóról úgy nyilatkozott, hogy az önmagában nem alkalmas a költségvetés rendbetételére. Ha már valakinek, akkor minden olyan vállalatnak hozzá kell járulnia a büdzsé szanálásához, amely megteheti. "Szerintem ez nem kizárólagosan a bankok ügye" - mondta.
A Raiffeisen Zentralbank (RZB) és a Kelet-Közép-, valamint Kelet-Európában tevékenykedő Raiffeisen International (RI) közelgő összeolvadásáról Rothensteiner kijelentette: az ügyfelek "közvetlenül nem sokat érzékelnek majd" belőle. A fúzió előnye számukra az lesz, hogy a jövőben mindent "egy kézből" kapnak majd. Adminisztrációs területen megszűnnek bizonyos párhuzamosságok, a pénzügyi csoport hatékonyabb és ütőképesebb lesz - fogalmazott.
Jelentős létszámleépítés nem várható az összevonás során. Azt ugyanakkor elkerülhetetlennek látja Rothensteiner, hogy egyes területek, mint a személyzeti ügyek és a könyvelés, "zsugorodjanak". Másrészről a csoport továbbra is növekedni akar - tette hozzá. Leszögezte, hogy a fúzió során nem áll szándékukban részesedéseket eladni.
A másik nagy osztrák központú nemzetközi bank, az Erste Csoport vezetője korábban szintén egységes uniós intézkedések mellett foglalt állást, míg a magyar bankadóról úgy fogalmazott: nehéz elfogadni a mögötte álló logikát. Az RI vezérigazgatója, Herbert Stepic korábban Rothensteinerhez hasonlóan úgy nyilatkozott, hogy a magyar bankadó nagy problémát jelent majd, mert "erőteljes nyomás alá helyezi a bankszektort". Korábbi osztrák lapértesülések szerint az osztrák bankok a Nemzetközi Valutaalaphoz fordultak - az akkor még csak tervezett - magyar intézkedés miatt.
A februárban elhatározott osztrák bankadó részletei jelenleg is bizonytalanok. Egyelőre csak két pont látszik biztosnak. Az egyik, hogy Ausztriában nem egy központi válságalapba, hanem közvetlenül az államkasszába való befizetésre szólítják fel a bankokat. A tervek másik sarokköve, hogy az állam 500 millió euró bevételt akar elérni az új adóból. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a bankok mérlegösszege alapján kirótt adót részesítené előnyben, kiindulási pontként 0,07-0,1 százalékot jelöltek meg. Koalíciós partnerük, az Osztrák Néppárt (ÖVP) csak a spekulációs jellegű ügyletekre vetne ki különadót, ellenben megadóztatná a biztosítókat és a befektetési alapokat is.
MTI
