Görögország kiválása még kezelhető lenne
Az euróövezet gazdasági és pénzügyi körülményei nagyon súlyosak, Németország és Franciaország egyedül pedig nem hozhat meg kulcsfontosságú döntéseket, más országokra is vonatkozóan, hiszen ezek csakis konszenzus révén történhetnek meg. Az euróövezeti problémákat most a súlyos állományi egyensúlytalanságok, az államadósságok és a pénzügyi rendszer terhei jelentik.
"Az elkövetkezendő években nemcsak Görögországban, de számos más országban is át kell szervezni az állami és a magánszektor adósságait egyaránt, sőt én arra is számítok, hogy egy-két ország kilép majd az eurózónából. Ha ez Görögország lenne, az még kezelhető, ha viszont Olaszország, vagy Spanyolország tenné ezt meg, az az egész övezet felbomlásához vezetne" - válaszolta Nouriel Roubini, akit másnéven Dr. Balsorsként is ismernek.
Arra a kérdésre, hogy nem számít-e az Unió felbomlására, határozott nemmel válaszolt először, majd részletezte az álláspontját. "Idővel esetleg, de nem ebben az évben. 2012-ben nem számítok szakításra az Unión belül, ha viszont középtávon kell néznem a helyzetet, 3-5 éven belül reális veszélye lehet annak, hogy számos tagállam úgy dönt, kilép az euróövezetből". Az összeomlást szerinte nem hirtelen folyamatként kell elképzelni: sokkal inkább egy vonatszerencsétlenség lassított felvétele lehet, ahol majd a kezdeti gazdasági, pénzügyi, adóügyi nehézségeket szerkezetátalakítás követi, ami végül kilépéshez fog vezetni. A különböző országoknak ugyanis különböző időpontokban kell szembesülniük a problémáikkal.
Paritásig gyengülhet az euró a dollárral szemben
Roubini szerint tekintettel az euróövezet gazdasági és pénzügyi nehézségeire, az euró további gyengülésére kell számítani a dollárral szemben. Ezt támasztja alá az is, hogy Európai Központi Bank lazít a monetáris politikáján, miközben a FED egyelőre tartásban van. Azzal, hogy az euró a gyengülése során paritáshoz közelít a dollárral szemben, a periferiális országok nehéz helyzetbe kerülnek a következő néhány hónapban, és harcolniuk kell a túlélésért az euróövezet tagjaként.
A szakember szerint a kialakult hitelválságban az EKB nem a végső hitelező, de nagyon fontos szerepe lehet a pénzügyi rendszerben. Az EKB likvidiási támogatása nélkül ugyanis a bankok hitelválsága, a tőkeáttétel-csökkenése még súlyosabb problémát jelentene. A jövőben az EKB még többet fog tenni a helyzet megoldása érdekében, bár egy bizonyos határon túl már jogi és intézményi akadályokba ütközhet, hiszen a FED kettős megbizatásával ellentétben az EKB csak egy mandátummal rendelkezik: legfőbb feladata az árstabilitás megőrzése.
Megszorításokkal nem lehet kezelni a recessziót
Mivel Európán belül már egyre valószínűbb, hogy kétsebességes recesszióval kell szembenézni - egyrészt a periferiális országok válsága, valamint magára az euróövezetre is kiterjedő recesszió -, a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében Roubini úgy véli, a fiskális megszorítások és reformok nem lesznek elegendőek. A megszorítások ráadásul rövid távon csak fokozzák a recessziót, ezért az életképes és fenntartható euróövezet érdekében egy sor különböző politikai intézkedésre van szükség.
Az EKB-nak mindenekelőtt agresszív monetáris lazítást kell végrehajtania, és enyhíteni kell a hitelezéseken is, aminek következtében Németországnak el kell halasztania a fiskális megszorításaikat, helyettük fiskális élénkítésre kell törekedni. Annak a valószínűsége azonban, hogy Németország elfogadja az agresszív monetáris lazítást, ezzel együtt a gyengébb eurót, a szakember szerint nagyon alacsony. Ezért az euróövezet recessziója, pénzügyi és fiskális problémái egyre rosszabbak lesznek.
Nagyobb válság jöhet, mint a 2008-as volt
Dr. Balsors szerint, ha az eurózóna szétszakadna, annak a rendszerszerű hatása sokkal nagyobb lehet, mint a Lehman Brothers bukásának volt 2008-ban. A Lehman Brothersnek 600 milliárd dolláros problémája volt, ezzel szemben Olaszország és Spanyolország adóssága 3 ezer milliárd euró, vagyis 4 ezer milliárd dollár. Éppen ezért, ha ez a két ország elbukna, jelentősebb hatással bírna, mint a Lehman Brothers rendezetlen összeomlása.
"Nem jósolom azt, hogy ez a következő 6-8 hónapban meg fog történni, de az euróövezetben van egy sor olyan ország, például Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország, vagy Olaszország, melyek esetében lehet számítani a magán- és az államadósság átstrukturálására - mindegyikük esetében változó valószínűséggel -, mely elvezethet az eurózónából való kilépésre. Nem mondom azt, hogy biztosan ez fog történni, de nagy a veszélye" - összegezte a szakember a jövőre vonatkozó előrejelzését.
mfor.hu
