Az S&P csütörtöki előrejelzése szerint a következő 18 hónapban Németország és Finnország gazdasági növekedése lesz a leggyorsabb.
A német gazdaság súlyos, a válságot megelőző csúcspont és a recesszió mélypontja között összesen 6,6 százalékos gazdasági visszaesést szenvedett el 2008-2009-ben. A német fellendülés "ugyanennyire látványos" - az első becslések tavaly 3,6 százalékos éves növekedést valószínűsítenek -, és a német gazdaság bővülése egyre szélesebb alapúvá válik - áll a Standard & Poor's csütörtöki elemzésében.
A cég szerint a növekedési "középmezőnyben" lesz Franciaország, Olaszország és a Benelux-csoport; ez utóbbiak legfeljebb 1,5-2 százalékos éves növekedésekre számíthatnak.
A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítője a csütörtöki elemzésben azt jósolja, hogy Spanyolország, Görögország, Portugália és Írország "beragad a recesszióba", különös tekintettel a költségvetési megszorító programok visszahúzó hatására. Ráadásul ezekben az országokban a magánszektor sem tud sokat segíteni a gazdaságokon: Spanyolországban például a pénzügyi szektoron kívüli vállalati szféra adóssága tavaly elérte a GDP-érték 141 százalékát, a munkanélküliség meghaladja a 20 százalékot, emellett az építőipari és ingatlanszektor folytatódó visszaesése továbbra is a növekedés fékje lesz - áll a Standard & Poor's elemzésében.
A hitelminősítő szerint az ilyen mértékben széttartó növekedési folyamatok az euróövezeten belül azzal a kockázattal járnak, hogy a jól teljesítő tagországok versenyképességi előnye a többiekhez képest hosszú távra rögzül, és ha e versenyképességi rés tartósan fennmarad, vagy akár tovább szélesedik - amit az S&P elemzői a következő két évre "igen valószínűnek" neveznek -, a valutaunión belüli széttartó teljesítményfolyamatok egyre inkább strukturális jellegűvé válhatnak.
Szinte azonos véleményeket fogalmaztak meg az elmúlt napokban más nagy londoni házak is.
A Fitch Ratings hitelminősítő által az euróövezet jövőjéről múlt héten Londonban megrendezett szemináriumon elhangzott, hogy ma már nem egyedi tagállamok válságáról van szó, hanem rendszerszintűvé szélesedett, valutauniós szintű pénzügyi válságról.
David Riley, a Fitch globális szuverén adósbesorolásokért felelős igazgatója kijelentette: a válság rendszerszintűvé válását mutatja, hogy az egyes tagállamok versenyképessége egymáshoz közelítés helyett széttartó pályára került, és az is, hogy kialakult egy kétirányú negatív visszahatás az euróövezeti szuverén adósok és a bankok között. A szuverén adósminőséggel kapcsolatos piaci aggodalmak ugyanis átterjedtek a bankok vagyonminőségére, és a folyamat fordított irányban is megindult, vagyis a bankokkal kapcsolatos félelmek az államadósokkal kapcsolatos félelmekké is váltak. "Ez rendkívüli károkat okozó kölcsönhatási hurok" - fogalmazott a Fitch Ratings igazgatója.
Pontosan ugyanezt emelték ki minapi elemzésükben a Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni elemzői is, akik szerint az euróra változatlanul erőteljes nyomással nehezedő tényezők között van a szuverén és a banki kockázatok között kapcsolatot teremtő negatív visszahatási hurok.
A BofA-ML londoni elemzői megemlítették az euróra idén is várhatóan erős nyomást gyakorló tényezők között, hogy szerintük "gyakorlatilag lehetetlen" az euróövezeti versenyképesség javítása, és az egyetlen gyógyír a gyenge euró lenne.
Vannak olyan londoni elemzői vélemények, amelyek szerint a krónikus versenyképességi és adósságválságba került tagállamok arra is rákényszerülhetnek, hogy kilépjenek az euróövezetből.
A Capital Economics, az egyik legnagyobb citybeli gazdaságelemző és tanácsadó cég új tanulmánya szerint az ír költségvetési és adósságfolyamatok miatt "gyakorlatilag elkerülhetetlen", hogy Írország előbb-utóbb adósságátrendezést hajtson végre, de versenyképességének visszanyeréséhez az is szükségessé válhat, hogy távozzon a valutaunióból.
A ház szerint az Írországnak adott 85 milliárd eurós EU/IMF-segítség nem győzte meg a piacokat arról, hogy az ír kormány el tudja kerülni az adósságátrendezést. Ezt mutatja, hogy a tízéves ír kormánykötvény hozama még a legutóbbi időszak szintjeihez képest is magas.
Az elemzés kiemeli, hogy az ír bankrendszernek juttatott tőkeinjekció valószínűleg a hazai össztermék (GDP) 32 százalékának környékére hajtotta fel 2010-ben az ír államháztartási hiányt, és ahhoz, hogy a deficitet a 2015-ig kitűzött 3 százalékra lehessen csökkenteni - ahogy az a segélyprogram feltételei között szerepel -, újabb meredek költségvetési takarékossági intézkedéseket kell bejelenteni. Ez azonban "nyilvánvalóan" tovább mélyíti az ír recessziót, ami viszont még inkább elmélyítheti az ír gazdaságot sújtó deflációt, Írország így ördögi körben találhatja magát.
Írország legfőbb reménye egy ilyen helyzetben az adósságszolgálat átrendezése lehet, de ha a világgazdasági növekedés elmarad a várttól, és az euró nem gyengül jelentős mértékben, az egyetlen megoldást az ír versenyképesség helyreállítására az kínálhatja, ha Írország kilép az euróövezetből, és engedi új valutája meredek leértékelődését - áll a Capital Economics új elemzésében.
MTI
