A görög állampapírok hozamfelára "fenntarthatatlanul magas", és hat-nyolc héten belül lejjebb kell szorítani - mondta egy tisztviselő, aki szerint "ehhez valamiféle garanciára van szükség az uniós partnerektől". Amennyiben ezt nem adják meg, akkor valószínűleg a nyilvános segítségkérés következik, és ha nem érkezik válasz, akkor "kénytelenek leszünk az IMF-hez fordulni" - tette hozzá.
Uniós vezetők határozottan ellenzik, hogy az euróövezeti tag Görögország az IMF-től kérjen segítséget, konkrét pénzügyi támogatást azonban mostanáig nem ígértek. A nemzetközi pénzügyi szervezet szerepvállalása arra utalna, hogy a 16 országból álló euróövezet nem tud megbirkózni a közös valutát érintő első komoly válsággal.
Az athéni kormány a múlt héten sikeres eurókötvény-kibocsátást hajtott végre. Az állampapír árazása a vártnál alacsonyabb, a felár 300 bázispont lett az irányadó eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött, ez azonban még mindig jóval magasabb a görög adósságválság kirobbanása előtt, tavaly augusztusban regisztrált 110 bázispontnál. A DowJones-nak nyilatkozó források szerint arra volna szükség, hogy az irányadó eurókamatcsere-hozam feletti 200 bázispont körül stabilizálódjon a papírok kamatfelára.
Görögországnak idén összesen 54 milliárd eurónyi államadóssága jár le, ebből még tavasszal 20 milliárd. A múlt heti kibocsátáson a tízéves lejáratú kötvényt többszörösen túljegyezték, a dél-európai ország így kiállta a befektetői bizalom első, kulcsfontosságú próbáját.
A kormány a múlt heti 5 milliárd után még márciusban további 10 milliárd eurót kíván begyűjteni a piacon egy vagy két kötvény-kibocsátási akcióval, április végéig pedig 5 és 10 milliárd euró közötti értékben kínálnak majd fel állampapírokat amerikai és ázsiai befektetőknek - értesült a DowJones.
Görögországban tavaly a bruttó hazai termék (GDP) arányában 12,7 százalékra duzzadt az államháztartási hiány. A deficitet 2012-re az EU-s szabályoknak megfelelő 3 százalék alatti szintre kívánják szorítani. Az euróövezetben viszonylag csekély súlyú ország gondjai az egész övezetet veszélyeztetik, egyebek között azért, mert egy esetleges államcsőd megrengethet egy sor ugyancsak nagymértékben eladósodott államot, például Spanyolországot és Olaszországot.
Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök a napokban találkozott Angela Merkel német kancellárral, Nicolas Sarkozy francia államfővel és Barack Obama amerikai elnökkel. "Megbeszélésein a kormányfő hangoztatta, hogy Görögországnak az EU segítségére van szüksége" - mondták kormányzati tisztviselők. "Most Brüsszelnél van a labda, és már nincs túl sok idő gondolkodni, hogy mit tegyen vele."
MTI
