Az új elnök személyéről szóló találgatások során legtöbbször emlegetett Simor Andrást nevezte meg Gyurcsány Ferenc az MNB új elnökjelöltjének.
Papírforma eredmény születettBarlai Róbert, az Erste Bank Befektetési Zrt. kereskedési igazgatója egy rádióinterjúban nagyon jó választásnak nevezte Simor jelölését, mert a szakember a nemzetközi és hazai piacon is jól csengő név.
Az MTI által megkérdezett elemzők úgy vélik, hogy Simor András személye biztosítja a jegybank függetlenségét. Szerintük jó, nem politikailag motivált döntés született; a legesélyesebb jelölt nyert, és nem várnak jelentős piaci reakciót. Reményeik alapján a kormány és az intézmény kapcsolata márciustól némileg együttműködőbb lehet, mint az elmúlt években.
Simor: elsődleges cél az árstabilitásSimor a döntés után annyit mondott: nem lát okot az inflációs célkövetés rendszerének megváltoztatásra, fontosnak tartja a jegybanki függetlenséget, és elsődleges céljának az árstabilitás elérését tekinti. Emellett kiemelte a kormánnyal való együttműködés szükségességét is. A jegybank a piacoknak üzen, nem a kormánynak, a monetáris politika része az ország gazdaságpolitikájának, tette hozzá. Szerinte a konvergenciaprogram végrehajtásának egyes részei jól haladnak, mások viszont nem.
"A kormány tiszteletben tarja és óvja a jegybank, valamint a monetáris politika függetlenségét" - mondta a bejelentés alkalmával Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hozzátette: a kormány támogatja a jegybankot azon céljának elérésében, hogy erős legyen a magyar nemzeti valuta és legyen árstabilitás.
Ehhez a kormány azzal tud hozzájárulni, hogy egyensúlyteremtő és egyensúlyőrző költségvetési politikát folytat, valamint a konvergenciaprogramban meghatározottak szerint alakítja a következő időszak gazdaságpolitikáját, hangsúlyozta a kormányfő. "A kormány és a jegybank közösen fog programot adni az euró magyarországi bevezetésére" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.
Tőzsdeelnök és vezérigazgatóSimor András 1976-ban diplomázott Budapesten, a közgazdaság-tudományi egyetemen, nemzetközi pénzügyi szakon. Asszisztensként kezdett dolgozni az MNB nemzetközi osztályán, 1979-től 1985-ig a londoni székhelyű Hungarian International Bank - a magyar jegybank leányintézete - forfaiting osztályának vezetője, majd ezt követően 1989-ig az MNB nemzetközi osztályának helyettes vezetője volt.
1989-ben az akkor alakuló Creditanstalt Értékpapír Rt. vezérigazgatója lett, 1997-1998-ban Bécsben, a CA IB Investmentbank ügyvezető elnöke. 1999-ben lett a Deloitte Üzletviteli és Vezetési Tanácsadó Zrt. elnök-vezérigazgatója. Négy évig, 1998 és 2002 között a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Tagja volt a tavaly megalakult Államreform Bizottságnak, amely felügyelte az Európai Uniónak beadandó konvergenciaprogramot.
Mit hoz az új elnök?
Nem várható gyökeres változás a monetáris politikában - ezt piaci elemzők már a találgatások idején kijelentették. A tizenhárom tagú monetáris tanácsban ugyanis a jegybankelnöknek is csak egy szavazata van. Vagyis szinte bizonyos, hogy a tanács a 2001-ben megkezdett inflációs célkövetést tartja majd szem előtt a továbbiakban is.
A változást inkább a közvetkező hónapok jelenthetik. Februárban ugyanis kiválik a testületből Szapáry György alelnök, majd júliusban Adamecz Péter alelnök és Auth Henrik is. Utóbbi kettő egyértelműen az úgynevezett "héják" csoportját erősíti, Szapáry pedig a héják és a másik oldalt jelentő "galambok" között helyezkedik el.
Távoznak a héják
A Monetáris Tanács január 22-diki ülésén Adamecz Péter, Auth Henrik és Szapáry György mellett Járai Zsigmond is szükségesnek tartotta az alapkamat 25 bázispontú emelését. Végül a tanács változatlanul nyolc százalékon hagyta a kamatot 9-4 arányban.
A januári inflációs adatot követően piaci elemzők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nyolc százalékos jegybanki alapkamat - amennyiben extrém piaci helyzet nem áll elő - valószínűleg marad az év közepéig, majd az infláció csökkenése után az év végére hét százalékig süllyedhet.
A hírre a forint enyhén erősödni kezdett: a bejelentés előtt 252,30/50 forinton jegyezték az eurót, utána pedig 251,90/252,00 forinton állt a kurzus. Reggel még gyengült a nemzeti valuta: az eurót fél kilenc körül 252,70/80 forinton jegyezték, szemben a csütörtök délutáni 251,75/85 forintos árfolyammal.
