Majdnem egyhangúan döntött a kamat tartása mellett a Monetáris Tanács, ezen kívül egy 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat volt még terítéken - hangzott el a döntést követő sajtótájékoztatón. Simor szerint ősszel a költségvetés nyilvánosságra kerülésekor érhetnek még pozitív meglepetések, de egy esetleges kamatcsökkentésről korai beszélni.
IMF-hitel: nem az a kérdés, szükséges-e
"Magyarország 2009 májusa óta nem használja az IMF-EU hitelkeretét, ezért nem az a kérdés, szükséges-e a megállapodás, hanem az, érdemes-e igénybe venni" - mondta a hétfői sajtótájékoztatón Simor. A jegybank elnöke szerint az elmúlt egy évben sem finanszírozásunkat szolgálta a hitelkeret, hanem egy védőhálót jelentett, ami erősítette a magyar gazdaságpolitika hitelességét és demonstrálta, hogy egy esetleges negatív piaci hangulatban is van mire támaszkodnunk.
Simor hozzátette: az IMF-hitelek jelenleg még mindig olcsóbbak, mint a piaci finanszírozás. "Az IMF-EU hitelek átlagos kamata jelenleg 3,5 százalék, míg a magyar devizakötvények 6-6,5 százalékos hozam mellett kelnek el. Ez a nagyjából 3 százalékos különbözet az utóbbi időben folyamatosan megvolt" - mondta.
"A költségvetési célok nem a hitelszerződésekben, hanem a növekedési és stabilitási egyezményekben vannak rögzítve, ezért nem volt lehetőség az idei és a jövő évi hiánycél felemelésére. Ugyanakkor most nem kell olyan gazdaságpolitikát folytatnia a kormánynak, ami a Valutaalapnak és az EU-nak is elfogadható" - vázolta a mostani helyzetet a nemzeti bank első embere.
Érhetnek még pozitív meglepetések
Augusztusban még sokkal megosztottabb volt a Monetáris Tanács, akkor ketten emeltek volna a kamaton. Simor szerint akik mára megváltoztatták a véleményüket, azok jórészt azt értékelték kedvezően, hogy a kormány egyértelműen kiállt a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél mellett. "Ettől azonban hazánk megítélése nem javult, csak annyit értünk el, hogy nem romlott" - tette hozzá.
A jegybankelnök szerint az elmúlt egy hónap kormányzati kijelentéseinek erejét akkor tudja majd értékelni a piac, ha ősszel megszületik a jövő évi költségvetés, és látszik az, milyen konkrét lépésekkel érhető el a tervezett deficit. Ez pedig akár újabb pozitív értékeléseket is hozhat a következő hónapokban, melyek már együtt járhatnak hazánk kockázati megítélésének érezhető javulásával.
Kamatkilátások: csak finom utalások
A kamat további alakulását illetően továbbra is keveset lehet tudni. A Monetáris Tanács tagjai egyelőre az inflációs kilátásokban látnak kockázatokat, ha ezek realizálódnak, vagy ismét romlik hazánk megítélése, akkor rákényszerülhetnek a kamatemelésre. "A devizaárfolyam gyengülése általában megjelenik bizonyos cikkek áraiban, de ez egyelőre nem látszik. A kereslet szűke egyelőre határt szabott a forintgyengülés miatt indokolható áremeléseknek" - világított rá az egyik inflációs kockázatra Simor.
"Most még úgy látjuk, hogy van reális esély az inflációs cél elérésére, ezért csak a végső eszközként akarunk a kamatemeléshez nyúlni. A jegybank ezzel is segíteni kívánja a magyar gazdaság fellendülését, vagy legalábbis nem gátolni azt" - mondta a kockázatokkal kapcsolatban az elnök.
A magyar bankrendszerrel kapcsolatban a jegybank vezetője elmondta: a hitelportfólió minősége nem javul, aminek egyik oka a frank erősödése. Ez nem veszélyezteti a bankrendszert, viszont visszafogja a hitelezési aktivitást.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a kockázati megítélésünk jelentős javulása esetén elképzelhető-e a kamat csökkentése, Simor nem kívánt válaszolni, szerinte ilyen pozitív meglepetések esetén a Monetáris Tanácsnak újra mérlegelnie kell majd a helyzetet.
Beke Károly
mfor.hu
