A hétfői ülésen már senki nem emelte volna tovább a kamatot a Monetáris Tanács tagjai közül - derült ki Simor András délutáni sajtótájékoztatóján. A jegybank elnöke kiemelte: a Tanács nem a havi inflációs adatok alapján dönt a kamat szintjéről, számukra az a fontos, hogy másfél-két éves időtávon hogy látják az árak alakulását.
Simor szerint káros a bérkommandó
A kormány az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetésekor azt hangoztatta, hogy az új rendszerrel mindenki jobban jár majd. Ennek ellenére már hozzájuk is eljutottak azok a hangok, melyek szerint sokaknak csökkent a nettó bérük az adóváltozásoknak köszönhetően.
Éppen ezért a miniszterelnök a múlt héten a parlamentben jelentette be, hogy a kormány mindent megtesz majd azért, hogy érvényt szerezzen vállalásának, a versenyszférában is kikényszerítse a szükséges béremelést. Ennek keretében hétfőtől már ingyenes telefonvonalon lehet bejelenteni panaszát annak, aki úgy érzi, hogy rosszul járt.
"A piacgazdaság körülményei között a vállalkozói szektor saját döntéseibe való erőszakos beavatkozás káros" - mondta erre reagálva Simor András. A jegybank elnöke szerint egyébként a bérek decemberi alakulása inflációs szempontból kellemes meglepetés volt a Monetáris Tanács tagjai számára, a rendszeres bérek alakulásában tapasztalt 3 százalékos növekedés jóval alacsonyabb az egy évvel korábbinál és a jelek szerint kezd összhangban lenni az inflációs céllal.
Simor szerint csak akkor érhető el az árstabilitás, ha a bérek növekedése a jövőben is összhangban lesz az inflációval és a vállalatok teljesítményével, ennél nagyobb béremelés nem csak az inflációs célt, hanem a munkahelyek biztonságát is veszélyezteti.
Senki nem emelte volna tovább a kamatot
A hétfői ülésen egyébként két javaslat volt a Tanács előtt: egy tartásról és egy 25 bázispontos csökkentésről szóló, végül a tagok túlnyomó többséggel az előbbi mellett döntöttek - emelte ki Simor a sajtótájékoztatón.
"Sajnálatos tény, hogy Magyarországon hosszú évek óta magas az infláció, ez felveti annak kockázatát, hogy a várakozások nem a 3 százalékos cél közelében horgonyzottak, hanem annál feljebb" - érvelt a jegybankelnök. A jövővel kapcsolatban Simor kiemelte, hogy nincs belső inflációs nyomás, azonban a nyersanyagárak emelkedése miatti külső nyomás fokozatosan erősödik. "Számunkra is nagy kérdés, hogy hosszabb távon mik fognak igazán érvényre jutni az infláció alakulásában: a korlátozott belső kereslet leszorító hatása, vagy a nyersanyagárak felfelé mutató kockázatai" - mondta Simor András.
A döntés további részleteiről a jegybank elnöke annyit árult el, hogy ezúttal hazánk kockázati megítélésének alakulása semmilyen szerepet nem játszott. Egyébként novemberhez képest valamelyest javult a megítélésünk, azonban régiós összehasonlításban továbbra is gyenge.
"A jelenlegi ismereteink szerint az eddigi három kamatemelésnek elegendőnek kell lennie, hogy az inflációs pályát módosítsa. Ráadásul a jövő havi új inflációs jelentés és a kormány régóta ígért reformcsomagja miatt a Tanács tagjai most jobbnak látták, ha a további döntések előtt megvárják ezeket az új információkat" - vázolta fel a jövőt Simor.
Tavaly is szenvedtek a bankok
Az MNB-nek már vannak előzetes adatai a magyar bankrendszer tavalyi eredményeiről: a háztartási hitelek esetében például a 90 napon túli nemfizető hitelek aránya a 2009-es 7,7 százalékról 11 százalékra emelkedett a tavalyi év végére. A vállalati ügyfelek esetében hasonló tendencia volt megfigyelhető.
2010-ben a hazai bankok esetében 1400 milliárd forinttal csökkent a külföldi források állománya, emiatt a pénzintézeteknek csökkenteni kellett hitelállományukat is. Éves szinten a háztartási hitelek állománya 2,5 százalékkal, a vállalati állomány pedig 5,7 százalékkal csökkent. Az MNB előzetes adatai alapján a bankrendszer adózás előtti eredménye 73 milliárd forint volt tavaly a 2009-es 300 milliárd után.
Simor azt is kiemelte, hogy a jegybank legújabb, csütörtökön bemutatásra kerülő hitelezési felmérése szerint 2009 közepe óta már nem forráshiány miatt nem hiteleznek a hazai bankok és a tavalyi év közepe óta már a gazdasági kilátásokat is kedvezően ítélik meg. A hitelezés visszafogásának két fő oka, hogy nincs rendelkezésre álló tőkéjük és kockázati toleranciájuk romlott. "Ha változtatni akarunk a hitelnyújtó képességen, akkor a kockázati tolerancián kell változtatni és a jövedelemteremtő képességet kell visszaállítani" - szögezte le.
Valószínűleg elbuktuk a hiánycélt
"Minden olyan lépés, ami a jegybanki függetlenség képzetét a piacban kedvezőtlenül befolyásolja, kártékony, gátolja, hogy a nemzeti bank feladatainak megfelelően járjon el" - mondta Simor azzal kapcsolatban, hogy a parlament éppen hétfőn tárgyalja a jegybanktörvény módosítását, melynek értelmében a jövőben az Országgyűlés jelölhetné a Monetáris Tanács tagjait.
A jegybank elnöke újságírói kérdésre hozzátette: még ő sem tudja, kikkel kell együtt dolgoznia márciustól, hiszen négy tanácstag mandátuma is lejár.
"Nagy valószínűséggel nem teljesült a tavalyi évre vállalat 3,8 százalékos hiánycél, és nem csak az önkormányzatok miatt, hanem máshol is voltak elcsúszások. Ha most becsülnöm kellene, akkor 4,2 százalékot mondanék, de a pontos adatot hamarosan megismerhetjük" - mondta Simor András. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) éppen a múlt héten jelentette be, hogy az önkormányzatok a korábban prognosztizált helyett 57,7 milliárddal nagyobb hiányt halmoztak fel, amit nem tud kompenzálni a központi költségvetés 12,5 milliárdos terven felüli megtakarítása. A hiány többlete így 45,2 milliárd lehet, ami körülbelül a magyar GDP 0,17 százaléka.
Beke Károly
mfor.hu
