A jegybanki alapkamatot akkor lehet csökkenteni, ha az ország kockázati megítélése stabilizálódik, mondta Simor András. A jegybankelnök hozzátette: a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető, amin rövid távon nehéz javítani. Az államadósság hosszabb távon is viszonylag magas marad, az állampapírpiac továbbra sem működik kielégítően és Magyarország kockázati felára a legmagasabb a régióban.
Simor András kifejtette: az idén még mély recesszió lesz Magyarországon, 2010 a stabilizálódás éve lesz, és ezt követően indulhat meg a növekedés. Hozzátette: bár az MNB érzi a gazdasági szereplők kamatcsökkentési igényét, erre csak akkor van mód, ha a kockázati megítélés javul, stabilizálódik, és nem veszélyezteti a hazai pénzügyi rendszer biztonságát. Hangsúlyozta, hogy a banki hitelezési aktivitás növelésére a monetáris politikának nincs igazán befolyása, mivel a bankok nem a likviditáshiány miatt nem hiteleznek, hanem azért, mert saját forrásból próbálnak egyre inkább kihelyezni, és kockázatvállalásuk is szigorodott.
A jegybankelnök elmondta: a kormány intézkedései rövid távon megemelik ugyan az inflációt, de eltekintve az adóváltozások hatásától, a fogyasztói árak éves növekedési üteme középtávon a 3 százalékos inflációs cél alatt marad. Hozzátette: a legutóbbi és a tervezett kormányintézkedések azonban hosszabb távon hozzájárulnak a GDP arányos államadósság csökkenéséhez is, ami javíthatja az ország kockázati megítélését.
Simor András aláhúzta: a monetáris lazítás azért is kockázatos lenne Magyarországon, mert igen jelentős a hazai magánszektor felhalmozott devizaadóssága, ezen belül is a lakosság devizahitel állománya. Ha egy esetleges kamatcsökkentés után a forint árfolyama meggyengülne, akkor a lakosság devizaterhei megemelkednének - mutatott rá.
A jegybank elnöke arról is szólt, hogy jelenleg Magyarország kockázati megítélése kedvezőtlen, olyan országokkal került egy csoportba a kockázatok tekintetében, mint Kolumbia, Mexikó, Brazília, Dél-Afrika, Románia, vagy Horvátország, ahol nagyjából ugyanakkora a jegybanki alapkamat, mint Magyarországon. Az elnök szerint Magyarországon az a helyzet állt elő, hogy a fiskális mozgástér is korlátozott, az egyensúly-javító intézkedések ellenére az államháztartás nem tud anticiklikus politikát folytatni, átmenetileg az államháztartásban tett intézkedések még mélyítik is a hazai recessziót, hisz a költségvetés visszafogja beruházásait.
Nem igaz az, hogy a magyar bankrendszer külföldi tulajdonosai forrást vontak volna ki a hazai pénzintézetekből. A bankrendszer hitelezésének korlátait jelenleg nem a likviditás szűke, hanem a kedvezőtlen gazdasági kilátások és a kockázatvállalási hajlandóság visszaesése jelentik - húzta alá.
A fideszes honatyák, köztük Mádi László és Babák Mihály is arról szólt, hogy a túl magas kamatszint visszafogja a hazai vállalkozások hitelfelvételét, illetve azt kérdezték, az MNB milyen módon tudja segíteni a vállalkozások hitelellátását.
Király Júlia, az MNB alelnöke elmondta: a magyarországi bankok jelenleg nem likviditási problémával néznek szembe, hanem a kockázatvállalási hajlandóságuk jelentősen csökkent, és a külföldi forrásokhoz való hozzájutásukban is jelentkezik Magyarország magas kockázati felára.
Simor András kiemelte: míg a magyarországi bankrendszerben 100 betétként elhelyezett forintra átlagban 150 hitelként kihelyezett forint jut, addig a közép-kelet-európai országok átlagában ez a betét/hitel mutató 100/110, ebből is látszik, hogy a magyar bankrendszer külföldi forrásokból finanszírozza hitelkihelyezését.
Király Júlia elmondta: az IMF-hitelkeretből a nemzeti bankon keresztül a Magyar Fejlesztési Bank is kapott forrást abból a célból, hogy a Garantiqa Zrt. által adott hitelgaranciával kiegészítve a kis- és középvállalkozások hitelhez jutását segítse.
