Kemény vita lehetett
"Szoros szavazásban döntött a Monetáris Tanács, két javaslat volt előttünk: egy tartásról és egy 50 bázispontos emelésről szóló" - mondta a keddi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Ezekből a szavakból arra lehet következtetni, hogy komoly vita előzhette meg a döntést, hiszen elég távol álltak egymástól az álláspontok a fél százalékos emelés és a kamattartás között. Akár az is elképzelhető, hogy az elnök és a két alelnök emelt volna, a másik négy tag viszont ezt megtorpedózta. A pontos szavazati arány és a név szerinti szavazatok a február 15-én megjelenő jegyzőkönyvből lesznek majd csak ismertek.
Simor a sajtótájékoztatón kiemelte: a makrogazdasági kilátások terén nem tapasztaltak érdemi változást az elmúlt egy hónapban, az indirekt adóemelések és a forint tavaly nyár óta bekövetkezett gyengülése miatt az infláció továbbra is a cél felett alakulhat, 2013 első felében azonban elérhető a 3 százalékos cél. A reálgazdaságban a jegybank továbbra is stagnálásra számít idén, a növekedés várhatóan csak 2013-ban indulhat el, de a kibocsátás a teljes kétéves előrejelzési horizonton a potenciális szint alatt maradhat.
"Az export a romló nemzetközi kilátások miatt lassul, emellett az adóemelések és a forintgyengülés miatt a lakossági fogyasztás felfutása sem várható, míg a beruházásokra a kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a hitelfelvételek szigorodása és a romló kojunktúra vannak hatással" - mondta a jegybank elnöke. Ezek mellett a költségvetési kiigazítás is visszafogja a belső keresletet. A nemzeti bank azzal számol, hogy a foglalkoztatás nem nő érdemben a következő időszakban, így a munkaerőpiaci kilátások továbbra is lazák maradnak.
A Monetáris Tanács különös figyelemmel kíséri a fogyasztóiár-index mellett az adószűrt maginfláció alakulását, ami továbbra is mérsékelt inflációs nyomást jelez - olvasható a döntés után kiadott közleményben.
Minél előbb meg kell állapodni
"A pénzügyi piacokon a hónap első felében jelentősen romlott hazánk megítélése, majd a kormány kommunikációjában bekövetkezett fordulattal ez némileg korrigált. A magas államadósság és devizaadósság miatt a megítélésünk továbbra is nagyon érzékenyen reagálhat minden globális eredetű sokkra" - mondta az MNB első embere.
Simor a sajtótájékoztatón kiemelte: a Monetáris Tanács nagyon fontosnak tartja, hogy minél előbb megállapodás szülessen az IMF-fel és az EU-val egy újabb hitelcsomagról. Mindaddig, amíg ez nem történik meg és az eurózóna adósságproblémái nem enyhülnek, a piacok jelenlegi volatilitása fennmaradhat. A jegybankelnök szerint az elmúlt egy hónapban érdemben nem romlott a globális kockázatvállalási hajlandóság, hazánk megítélése azonban összességében kismértékben romlott az elmúlt hetek korrekciójának ellenére is.
"Minden ilyen tárgyalásnak van egy normális átfutási ideje, ráadásul ne felejtsük el, hogy egyelőre meg sem kezdődtek a hivatalos tárgyalások, csak arról folyik az egyeztetés, mik lehetnek a tárgyalások előfeltételei" - mondta Simor arra a kérdésre, mikor kellene megszületnie az IMF-fel az egyezségnek.
"A tanács többsége úgy látta, hogy a kormányzati kommunikációban bekövetkezett változás nem csak rövidtávon, hanem hosszabb időhorizonton is javíthatja hazánk megítélését" - mondta a döntés hátteréről.
Kamatemelésről egyelőre korai beszélni
Simor szerint az alapkamat csökkentése sem lenne jelentős pozitív hatással a gazdasági növekedésre, hiszen a növekedésre ható tényezők közül csak az egyik a hitelállomány alakulása. "Az alapkamat változása önmagában viszonylag kis hatással lehet a növekedésre, ráadásul a kamatcsökkentés akár az árfolyam gyengülését is hozhatja, ami az emelkedő törlesztőrészletek miatt még kevesebb pénzt hagy a lakosságnál fogyasztásra. Vagyis összességében a kamat csökkentése akár ronthatja is a növekedési kilátásokat" - szögezte le a szakember.
Arra a kérdésre, hogy mikor csökkenhet az alapkamat szintje Simor úgy válaszolt, hogy érdemi és tartós csökkenésre van szükség a kockázati megítélésünkben ahhoz, hogy erről egyáltalán beszélni lehessen. "Itt emelném ki ismét, hogy az elmúlt hónapban a korrekcióval együtt sem javult, hanem kismértékben romlott a megítélésünk" - tette hozzá. "Amennyiben a megítélésünk, illetve az inflációs kilátások érdemben romlanak, az később kamatemelést tehet szükségessé" - szögezte le Simor.
"A monetáris politika a gazdasági környezet kiszámíthatóságának fenntartásával, az árstabilitás biztosításával és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzésével tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez. A Monetáris Tanács szükség esetén kész a rendelkezésére álló eszközöket a fenti célok érdekében alkalmazni" - áll atanács közleményében.
A jegybankelnök szavaira a forint kicsit erősödött, most gyakorlatilag ugyanott áll, ahol a kamattartás előtt. Jelenleg 301,57 forintot kell adni egy euróért, vagyis ledolgoztuk azt a veszteséget, amit a meglepetésszerű jegybanki lépés után hirtelen összeszedtünk.
Beke Károly
mfor.hu
