A jegybank továbbra is arra számít, hogy a magyar gazdaság elhúzódó recesszióval néz szembe, sőt, az infláció is a korábban vártnál magasabb lehet idén és jövőre. Aggodalomra azonban egyelőre nincs ok, jórészt a maginfláción kívüli tételek okozzák a prognózis felfelé módosítását.
Egyetértésben a kormánnyal
"Ahogy arra korábban is számítottunk, a magyar gazdaság elhúzódó recesszióval néz szembe. Viszont a visszaesés összetétele változott: a nemzetközi konjuktúra kedvezőbben alakulhat a vártnál, a belső fogyasztás viszont a korábban vártnál is visszafogottabb lehet" - emelte ki Simor András, az MNB elnöke.
A növekedési előrejelzéseket tekintve a jegybank egyetért a kormánnyal: az idei évre a korábban várt 0,6 százalék helyett már csak 0,2 százalékos recessziót várnak, jövőre viszont változatlanul 3,4 százalékos növekedéssel számolnak.
Az infláció területén is ellentétes folyamatok zajlanak: a visszafogott belső kereslet árleszorító hatással van, amihez hozzájárul még a viszonylag magas munkanélküliség, melyben 2011 előtt nem is várnak érdemi elmozdulást a szakemberek. A beinduló globális fellendülés és a szabályozott árak korábban vártnál nagyobb növekedése viszont az infláció emelkedésének irányába hat.
A fentiek eredményeként változtatott inflációs pályáján az MNB: az idei évre a korábbi 3,9 százalék helyett már 4,4 százalékos pénzromlással kalkulálnak, jövőre pedig 2,3 százalék lehet az infláció szemben az eddig várt 1,9 százalékkal. "Az emelkedés túlnyomó részt maginfláción kívüli tételekhez kötődik, a számunkra releváns másfél-két éves időtávon továbbra is a 3 százalékos cél alatt maradhat az infláció" - emelte ki a jegybank első embere.
Euró: korai még beszélni róla
Simor András újságírói kérdésre elmondta: a jegybanknak nincs önálló véleménye az euróbevezetés várható időpontjáról, továbbra is azt támogatják, hogy a kormány és az MNB közösen határozzon a csatlakozás időpontjáról. Bajnai Gordon miniszterelnök hétfőn a parlamentben azt mondta: 2014 januárjában bevezethető az euró Magyarországon.
"A jelenlegi időpont nem alkalmas a céldátum kitűzésére, hiszen választások előtt vagyunk. Majd az új kormánynak kell meghatároznia stratégiáját, reményeink szerint ebbe a jegybankot is bevonja" - emelte ki Simor. A nemzeti bank elnöke ugyanakkor hozzátette: az euró bevezetésének feltételeit hazánk továbbra sem teljesíti.
"A válság bizonyos tekintetben, például a deficit és az infláció vonatkozásában közelebb vitt minket az euróhoz, más területeken, például a hozamfelárak és az árfolyam esetében viszont távolabb kerültünk a nemzetközi valutaövezettől" - hangsúlyozta a jegybank elnöke.
Simor András szerint az eurózóna tagjai talán az eddiginél is jobban oda fognak figyelni arra, hogy csak olyan országok kerüljenek be az övezetbe, melyek stabilan tudják teljesíteni a feltételeket, vagyis a fenntarthatóság szempontja várhatóan további hangsúlyt kap.
Lehet még tovább vágni a kamatot?
"Makrogazdasági, inflációs és növekedési szempontból továbbra is indokolt a kamatcsökkentés, a nemzetközi helyzet elbizonytalanodása kapcsán viszont csökkent a Monetáris Tanács mozgástere. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha ezt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi" - szögezte le Simor.
Mindez azért lehet érdekes, mert a hétfői 25 bázispontos csökkentést sok külföldi elemző az utolsónak tartja, úgy vélik, hogy az év közepén akár a kamatemelési ciklust is megkezdheti a jegybank.
Az MNB elnöke kiemelte: nem tudják, nem is akarják megjósolni, csökkenthető-e még tovább a kamat, hiszen a Tanácsnak hónapról hónapra kell mérlegelnie a feltételeket. Ugyanakkor azt elmondta, hogy a következő időszakban továbbra is kiemelt figyelmet kaphat hazánk kockázati megítélésének változása.
"Az elmúlt hónapokban az látszott, hogy egyes eurózóna-tagok államadósságának fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok emelkedtek. Ennek hatásai hazánkra egyelőre korlátozottak voltak, de nem zárható ki, hogy a jövőben hazánk megítélésére is hatással lesz" - vélekedik a nemzeti bank elnöke.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
