Orbán Viktor két héttel ezelőtt ismertetett 29 pontos akciótervének egyik eleme volt az állami szférában kétmillió forintos fizetési plafon meghatározása. Ezt a jegybankra is kiterjesztené a kormány, azonban a jelek szerint ellenállásba ütközik, ugyanis Simor András szerint ezzel sérülne az MNB függetlensége.
Csak 2013-tól lehet csökkenteni
"A jegybank függetlensége a gazdaság egyik fontos része, engem esküm ennek a függetlenségnek a megtartására kötelez. Ehhez pedig hozzátartozik a pénzügyi függetlenség, az, hogy az MNB maga választhatja meg munkatársait és azok fizetését" - mondta Simor a hétfői sajtótájékoztatón. Szerinte az MNB vezetése csak így vállalhat felelősséget a magas színvonalú szakmai munkáért.
Az MNB vezetőinek bérét kilenc éve éppen Orbán Viktor javaslatára határozta meg törvényben a parlament, ezt módosítani nem lehet, éppen ezért nincs mód arra, hogy tárgyalások kezdődjenek a kormánnyal - tette hozzá az MNB első embere. "A jegybank vezetése magasabb fizetéssel nem megvesztegethető, alacsonyabbal pedig nem büntethető" - szögezte le a szakember.
"A fizetésemhez nem, a törvényességhez viszont ragaszkodom" - hangsúlyozta Simor. Szerinte a kormány annyit tehet, hogy javaslatot tesz az általa kinevezendő következő jegybanki vezetés fizetésére, az viszont majd csak 2013-ban lép életbe.
"Ha a kormányfő úgy gondolja, hogy kilenc éve hibát követtek el, akkor módjuk van változtatni. Az viszont érdekes kérdés, hogy az előző jegybankelnök hatéves mandátuma alatt erre miért nem tettek javaslatot. A nemzeti bank függetlenségéhez az is hozzátartozik, hogy ne a kormány döntse el, melyik elnök dolgozik jól, és melyik rosszul" - véli a jelenlegi elnök.
Simor kifejtette: a jegybank vezetésének nincsenek ügyei, melyek elszámoltatásra szorulnak, szerinte minden ilyen politikai támadásnak ára van, melyet az ország lakossága fizet meg. Az MNB vezére hozzátette: eddig is fizetése egy részét jótékony célra ajánlotta fel, de ezzel nem kérkedett, nem propagandacélok vezérelték.
Hallgatás a kamatról
Hétfőn két javaslat volt a Monetáris Tanács előtt, az egyik a kamat tartásáról, a másik pedig egy 25 bázispontos csökkentésről. Végül túlnyomó többség szavazott a tartásra - ismertette a sajtótájékoztatón Simor. A jegybank elnöke az utóbbi hetek gazdasági folyamatairól elmondta: az első negyedéves felülvizsgált GDP-adat megerősítette a múlt havi inflációs jelentésben szereplő előrejelzésüket.
A kockázati megítélés szempontjából elég hektikus heteken vagyunk túl, a magyar eszközök értékelése nem csak abszolút értéken, hanem relatív mértékben is romlott - emelte ki az MNB elnöke. Szerint ehhez hozzájárultak a kormánypárti politikusok meggondolatlan nyilatkozatai is, a fundamentumokban ugyanis nem történt változás.
"Tekintettel az inflációs kilátásokra és a kockázatokra, a Monetáris Tanács változatlanul hagyta a kamatot. A jövőre vonatkozóan a tanács semmilyen jelzést nem kíván adni a kamat alakulását illetően" - emelte ki Simor. Ez azért is érdekes kijelentés, mert a zárómondat az utóbbi hónapokban még rendre úgy hangzott, hogy az inflációs kilátások és a kockázati megítélés függvényében van lehetőség további kamatcsökkentésre, ehhez képest ez a mai megfogalmazás visszafogottabb.
Orbán-csomag: kevés konkrétum, kockázatok
A miniszterelnök által felvázolt akciótervről újságírói kérdésre a jegybank elnöke elmondta: egyelőre kevés konkrétumot látni, ezért nehéz számolni. Gyakran például az is kérdéses, hogy egy-egy intézkedésnek milyen hatása lesz a makrogazdaságra. Emellett komolyak a megvalósítással kapcsolatos kockázatok.
"Egyelőre az látszik, hogy az idén valószínűleg rontja a növekedést a költségvetési szigorítás, 2011-re még nagyon nehéz előre látni, de érdemi, nagy hatással nem számolunk" - vázolta fel Simor. Szerinte fontos lenne, hogy a részletek minél előbb tisztázódjanak, lássuk, hogyan érhetők el a kitűzött célok. "Jó lenne látni például, hogy szedhető be 200 milliárd forint a bankadóból" - emelte ki.
"A bankok tőkehelyzete kielégítő, egy ilyen elvonás után is kielégítő lehet, bár nagyon különbözően hatna az adó az egyes bankokra" - mondta Simor. A reálgazdaságra viszont negatív hatással lehet a bankok megadóztatása, ugyanis jelenleg a hazai megtakarítások nem fedezik a hitelkihelyezést. "Az egyik legfontosabb kérdés, hogy fognak a jövőben tekinteni az anyabankok a magyar bankrendszerre, melynek jövedelmezősége nagyjából fele lesz a régiós átlagnak" - véli az MNB vezetője. Szerinte várhatóan magasabb áron juthatnak majd külföldi forráshoz a magyar pénzintézetek, illetve a forráselosztásnál is negatívan eshet latba a bankadó.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
