Éves összevetésben 4,2 százalékkal nőtt márciusban a forgalomban lévő pénzmennyiség, derült ki a Magyar Nemzeti Bank március végi mérlegéből. A növekedés és a rekordszint azért meglepő, mivel a készpénzállomány változása viszonylag szoros korrelációt mutat a nominális GDP alakulásával. Hiszen egy gazdaság pénzkereslete két okból nőhet, vagy a reálgazdaság nő és a tranzakciók emelkedő száma nagyobb készpénzforgalmat tesz szükségessé, vagy az árak szabadultak el, és ugyanannyi tranzakciót magasabb árszínvonalon, nagyobb készpénzigénnyel lehet kielégíteni. A nominális GDP-változás pedig e két tényezőt foglalja magában, így érdemes azt a készpénzállomány változásával egy ábrán megjeleníteni.
Amint látszik, a várakozásainknak megfelelően egy-egy nagyobb sokktól eltekintve jól megfigyelhető a nominális GDP és a készpénzállomány változásának „együttmozgása”, azonban az elmúlt 12 évben kétszer is volt egy-egy jelentősebb „szétállás”. Az első hozzávetőlegesen a devizahitelek felfutásához kapcsolható, amikor jelentős mennyiségű pénz került be a gazdaságba külföldről, amit a nominális GDP változása nem tudott követni. A másik 2011 ősze és 2012 nyara közötti időszakra tehető, amikor - sok elemző szerint - az emberek a "lábukkal szavaztak" és az országkockázat növekedésére, a magánnyugdíjpénztári pénzek konfiskálására azzal reagáltak, hogy kivették a pénzüket a bankokból. Persze ezt a boomot a nyugdíjpénztári reálkamatok kifizetése is komolyan segítette, amit jól mutat, hogy a készpénzállomány az abszolút értelemben vett csúcsát 2012 januárjában érte el 2756,6 milliárd forinttal. Ezt az összeget csak most, idén márciusban sikerült meghaladni 2781,5 milliárddal.
Mire következtethetünk?
Persze, ahogy a mérnököknek tanítják, egy mérés nem mérés, így az is lehet, hogy a mostani kiugrás csak átmeneti lesz és visszakorrigál a következő hónapokban a készpénzállomány. Ezt akár a Matolcsy György jegybankelnöki kinevezésével kapcsolatos márciusi kisebb piaci elbizonytalanodásnak is lehet tulajdonítani, ami viszont úgy tűnik, áprilisra jelentősen mérséklődött.
Egy biztos, ha a készpénzállomány növekedése tartósan fennmarad, és azt nem a megugró infláció gerjeszti (márpedig a tegnap közölt 40 éves mélyponton lévő pénzromlás biztos nem indokolja), akkor a gazdasági növekedéssel, különösen annak a hazai fogyasztási komponensével kapcsolatban optimistábbak lehetünk.
Már mínuszos a jegybank saját tőkéje
Ahogy arra többször felhívtuk a figyelmet, február végére gyakorlatilag elfogyott a jegybank saját tőkéje, ami pedig a jövő évi költségvetést jelentős mértékben meg fogja terhelni. Bár ha az MNB Növekedési Hitel Programja teljes mértékben meg tud valósulni, akkor a jegybank idei évi vesztesége jelentős mértékben (40-50 milliárd forint) csökkenhet, de a kamateredmények miatt nem kerülheti el a mínuszt. Ez látszik is az MNB mérleg márciusi számain, hiszen a veszteség folyamatosan "égeti" a saját tőkét, aminek összege a tartalékokkal együtt így már mínusz 16,4 milliárd.
A hitelprogam bemutatásakor a jegybanki vezetők már tettek utalást arra, hogy az MNB kéthetes kötvényének állománya 4500 milliárdot tesz ki, amit a mostani statisztika is alátámaszt. A növekedés azonban ellentétes folyamatok eredője, hiszen a külföldiek állománya 164 milliárdra csökkent 405-ről, míg a belföldi állomány 4326 milliárdra nőtt 3979-ről. (A külföldiek mintha megérezték volna Patai Mihály eheti érveléseit, miszerint a hazai licenccel nem rendelkező bankokat nem kellene hozzáengedni ehhez az eszközhöz.)
Kevesebb pénze van a kormánynak
A kormánynak közel 1600 milliárd forintnyi pénze volt március végén az MNB-nél vezetett számláján. Ebből hazai fizetőeszközben 430, míg euróban 3,8 milliárd állt rendelkezésre. Ez utóbbi február végén még 4,7 milliárd volt, azóta azonban a kormány jenkötvényt törlesztett, valamint IMF-hitelt fizetett vissza március második felében.
szp
mfor.hu
