A Magyar Nemzeti Bank kedden közölt pénzügyi számláinak adatai alapján a magyar háztartások 2012 negyedik negyedévében a negyedéves magyar GDP 7,1 százalékát takarították meg, vagyis ennyivel növelték nettó pénzügyi vagyonukat. (Egészen pontosan ennyi volt a nettó finanszírozási képességük, ami a nettó pénzügyi vagyon változását mutatja különböző korrekciók után. A cikkben a GDP-arányos nettó finanszírozási képességet végig nettó pénzügyi vagyon változásnak írjuk.) A teljes tavalyi évre vonatkozóan ez a mutató 5,3 százalékot tesz ki, de ha eltekintünk a magánnyugdíjpénztári kilépések, valamint a végtörlesztések miatti tőketranszferektől, akkor is a negyedéves GDP arányában 4,8 százalékos vagyongyarapodást figyelhetünk meg.
A nettó vagyon gyarapodásában 1060 milliárdos növekedést eredményezett a lakossági pénzügyi eszközeinek bővülése, míg a kötelezettségek zsugorodása (döntő részben a hitelek 14 százalékos csökkenése) 1434 milliárddal járult hozzá a lakosság év végi 18 722,5 milliárdos nettó pénzügyi vagyonához.
Rekordmélységben az államháztartási finanszírozási igényA háztartások mellett az államháztartás pénzügyi számláin is rekordot regisztrált az MNB, bár ez a KSH pénteki számai alapján már nem igazán jelent meglepetést. A statisztikai hivatal pénteken közölte, hogy a túlzott deficiteljárás (EDP) szerint a magyar állam 2012-es hiánya mindössze 2 százalékot tett ki. Ehhez az MNB mostani számai két plusz információt „tudtak hozzátenni”. Egyrészt a magánnyugdíjpénztári átlépések nélkül a hiány valamivel több, 2,1 százalék lett volna. (A 2011-es átlépési cunami után a magánnyugdíjpénztárban megmaradt tagok számára 2012-ben újra megnyitották az átlépés lehetőségét.) Másrészt a negyedik negyedéves hiány 3 százalékot tett ki (-229 milliárd), tehát romlott az első három negyedév (1,5; 1,9; 1,7) értékeihez képest, de sokkal jobb a 2011-es 6,2 százalékos negyedéves GDP-arányos deficitnél.
Kicsit nőtt az államadósság
Az MNB január elején közölt előzetes számláihoz képest az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága valamivel magasabb, 79,2 százalék lett. Ez 22 381 milliárdos teljes adósságot jelent. Ebből a központi kormányzat adóssága 21 365-öt (-174 milliárd az előző évhez képest), az önkormányzatoké 1056-ot (-145,4 milliárd), míg a TB alapoké 125 milliárdot (+27,5 milliárd) tett ki.
A bruttó adósság alakulásával szemben nagyobb problémát jelent, hogy az államháztartás nettó tartozása (bruttó adósság mínusz pénzügyi eszközök) 2 éves csúcsra emelkedett, és a GDP 60,7 százalékát tette ki. Mivel a januári előzetes számlák alapján ez minimális, 0,2 pontos negatív változást jelent, és ezzel akkor már részletesebben foglalkoztunk, így ettől most eltekintünk.
A vállalatok sem költenek
Januárban az előzetes számlák alapján az MNB csak az államháztartásra és a háztartásokra közölt adatokat, így a nem pénzügyi vállalatok utolsó negyedéves pénzügyi folyamatairól csak most kaphattunk képet. A vállalatok pénzügyi folyamataiban a friss számok alapján nem állt be jelentősebb változás, a negyedéves GDP 2,8 százalékával növelték nettó pénzügyi vagyonukat, ami ugyan alacsonyabb a második és harmadik negyedéves számoknál, de magasabb a tavalyi 1,2 százaléknál. Így a teljes évre számolt GDP-arányos 2,7 százalékos (+766 milliárdos) nettó vagyonbővülés historikus rekordot jelent.
Miután mind a háztartások, mind a nem pénzügyi vállalatok nettó megtakarításai rekordszintre emelkedtek, míg az államháztartás finanszírozási szükséglete rekordalacsony szintre csökkent, így nem meglepő módon a magyar gazdaság külfölddel szembeni finanszírozási képessége soha nem látott szintre, 5,1 százalékra nőtt 2012 során. Ehhez az utolsó negyedév 6,1 százalékos GDP-arányos pozitív értékkel járult hozzá, ami több, mint kétszerese az előző évinek, de alacsonyabb mind a második (-8,6), mind a harmadik (-6,6) negyedéves értéknél.
mfor.hu
