A Magyarországról alkotott kép éppolyan fontos, mint egy márkáról a fogyasztóban "beugró" érzés, ezért óriási a politikusok felelőssége, hogy milyen kép kialakítását segítik - mondta Bajnai Gordon. Véleménye szerint a magyarokat a tehetség és a szorgalom jellemzi, ezért ezt a képet kellene erősíteni.
Úgy vélte, ha egy országról a nyugalom, az összefogás és a fejlődés jut eszébe mindazoknak, akik befektetésekről döntenek, akkor világos, hogy a magyar politikusoknak ezt az imázst kell építeniük Magyarországról.
Széles: Segíteni kell a kkv-kat
Széles Gábor szerint a magyar gazdaságnak vissza kell térnie a gyors növekedési pályára, mert ez a záloga a fogyasztás növekedésének és a felzárkózási folyamat folytatásának. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke úgy vélte, a gazdaságpolitikának erőteljesebben kell segítenie a foglalkoztatásban kulcsszerepet betöltő magyar kis- és középvállalkozásokat, s emellett a vidék, pontosabban a falufejlesztést kell támogatni.
"Magyarország nem Szingapúr, tehát más fejlődési modellt kell követni" - fogalmazott Széles Gábor, aki az osztrák példát hozta fel, ahol a központi és helyi kormányzat a helyben maradást segíti, így a mezőgazdasági termelés mellett az idegenforgalom és a rekreációs egészségügyi kultúra kínálata jelent megélhetést.
Előretörnek a diszkontok
Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a magyar fogyasztói magatartást elemezve elmondta, hogy az Európai Unió átlagához képest az egy főre jutó magyar fogyasztó 60-65 százalékot költ, ez évi nyolcezer eurónak felel meg.
"A magyar fogyasztót a materializmus jellemzi, azaz kevésbé becsüli a szabad időt, többet költ élelmiszerre, mint a fejlett országokban élők, s leginkább az inflációtól tart" - foglalta össze több kutatás eredményét az ügyvezető igazgató.
A fogyasztási kultúra a jövőben még inkább a diszkont felé fordul - magyarázta Kozák Ákos, hozzátéve, hogy a diszkont fogalma átalakulóban van, jó minőségű, a megismertnél alacsonyabb áron kínálják áruikat és szolgáltatásaikat a diszkont társaságok. Ez a folyamat az úgynevezett prémium márkákra kevésbé, a gyengébb, "A" illetve "B" kategóriájú márkákra erőteljesebben fog hatni - hangsúlyozta a GfK Hungária ügyvezető igazgatója.
