A rendezvényen elhangzott: a nemzetközi gyakorlat szerint Norvégiában, Írországban és például Máltán sikeresen folytatták le a csekkek elleni "küzdelmet", a csekkhasználat megfelelő árazásával jelentősen mérsékelték ezekben az államokban a készpénzforgalmat.
Bartha Lajos, az MNB pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója hangsúlyozta: az egyik legnagyobb gond a készpénzhasználat visszaszorítása során, hogy a hitelintézeti fiókok a nagyobb településeken koncentrálódnak, és a bankkártya-elfogadóhelyek is főleg ezekben a nagyobb vidéki városokban, a fővárosban, illetve a turisztikailag kiemelt helyeken találhatóak. A magyar települések több mint egyharmadában nincs egyetlen olyan kereskedelmi egység sem, ahol kártyával lehetne fizetni - tette hozzá. Épp ezért javasolja a jegybank az államnak, hogy kistelepüléseken is jelen lévő postát minél jobban vonja be az elektronikus úton teljesített pénzforgalomba.
Az is cél, hogy az ésszerűség határain belül a nyugdíjak és a szociális juttatások területén is szorgalmazza az állam az elektronikus úton történő átutalásokat - mondta Bartha Lajos. Aláhúzta: míg az állam a "befizetési oldalon" már egyre jobban előírja az elektronikus befizetéseket, addig a kifizetéseknél "pumpálja" a készpénzt a gazdaságba a szociális juttatások, a nyugdíjak jelentős részének készpénzes kiutalása révén.
Az igazgató egy aktuális jelenség kapcsán elmondta: a társadalmi erőforrásokat pazaroljuk azzal, hogy egyes vidéki településéken megjelentek a helyi pénzek, az olyan helyi vagy regionális fizetőeszközök, mint a soproni kékfrank, vagy a rábaközi tallér.
Éliás János, a Magyar Posta pénzforgalmi ágazati igazgatója elmondta: éves szinten a postán keresztül mintegy 2000 milliárd forint kifizetés, és hozzávetőleg 2800 milliárd forint befizetés zajlik. Az országban 2744 állandó posta van, emellett 355 mobilpostát üzemeltetnek, a postavállalatnak 6,5 százalékos a részesedése a belföldi pénzforgalomból.
MTI
