2003. augusztus 4. 12:52

A biztosítóknak igen szűkös határidővel és komoly kiadásokkal kell számolniuk, hogy alkalmazni tudják a biztosítási szerződésekre vonatkozó nemzetközi számviteli standardot. A standard kidolgozását két fázisra osztották a rendelkezésre álló rövid idő és a rendkívül éles viták miatt - az első fázis tervezetét most hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) - áll a KPMG most közzétett elemzésében.

Az új standard-tervezet egyik legfőbb eleme, hogy az IFRS-t alkalmazó országokban egyelőre biztosítási szerződésnek minősülő termékek a jövőben befektetésnek, vagy letétnek minősülnek majd - főként az életbiztosítók befektetési típusú szerződéseiben. Az ilyen típusú szerződésekből származó díjbevétel az új standard szerint nem minősül bevételnek, azaz nem érinti az eredménykimutatást. Ennek következtében számos biztosító, elsősorban életbiztosítók díjbevétele jelentősen csökkenni fog.

A standard-tervezet egyéb rendelkezései:

  • A közzététel követelményei jelentősen megnövekednek, a biztosítási beszámolókészítés magasabb fokú átláthatóságának érdekében. Az új standard-tervezet szélesebb körű tájékoztatást ír elő a biztosítási kockázatokról, a kockázatok mértékéről (beleértve a szenzitivitást), a jelentős kockázatok koncentrációjáról. A társaságoknak most először kell bemutatniuk a biztosítástechnikai tartalékok változását, számszerűsítve a megváltoztatott feltételezések hatását. Ezen kívül az IASB 2006. december 31-étől megköveteli a valós értékek nyilvánosságra hozatalát, ami jelentős kihívást jelent a biztosítási szakma számára, hiszen a megfelelő adatok előállításához a jelenlegi számítástechnikai rendszerek átalakítása szükséges.

  • Úgynevezett fedezet-elemzést kell elvégezni (Loss recognition test), amely a veszteséges termékek esetében a biztosítási kötelezettségek megemelését írja elő (amennyiben az adott biztosítási szerződésből származó cash-flow nettó jelenértéke veszteséget mutat). Néhány társaság számára, melyek termékei garanciákat és opciókat tartalmaznak, ez a kötelezettségek növekedéséhez vezethet.

  • A standard-tervezet nem teszi lehetővé tartalék képzését a nagykárokra és a káringadozásra. Másrészt viszont változatlan marad a jelentős biztosítási kockázatot tartalmazó szerződések számviteli elszámolása az I. fázis során.



A biztosítóknak igen szűkös határidővel és komoly kiadásokkal kell számolniuk, hiszen megfelelő beszámolókészítési rendszert és folyamatokat kell kidolgozniuk. A KPMG ezért szorgalmazza, hogy a cégek mielőbb mérjék fel az új standard alkalmazásának várható hatásait pénzügyi beszámolóikra.

"A cégeknek képesnek kell lenniük arra, hogy jóval az új standard első alkalmazása előtt jelezzék a pénzpiacoknak, milyen hatással lesz az fő mutatószámaikra. A biztosítótársaságoknak nem lesz egyszerű alkalmazniuk az új standard előírásait, ugyanakkor az új rendelkezésekkel jelentősen javulhat a biztosítási szerződésekről készített beszámolók átláthatósága és összemérhetősége egész Európában. Rendkívül fontos az is, hogy a kellő felkészülés érdekében az IASB mielőbb véglegesítse a standardot" - hangsúlyozza Leposa Csilla.