A spekulánsok azoknak az országoknak a valutáit támadják, amelyek gazdasági mutatói gyengék - mondta el az mfor.hu-nak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Nemcsak a forint gyengül látványosan, hanem a török líra és a dél-afrikai rhand is.
Ennek egyértelműen az az oka, hogy a magyar gazdasági növekedés kilátásai nem túl jók. Abban az esetben pedig, ha az európai gazdaság lefékeződik, akkor az is elképzelhető, hogy nálunk az idén semmiféle növekedés sem lesz.
Amennyiben a GDP-növekedés megáll, akkor komoly problémák lehetnek a költségvetési egyensúllyal, illetve a külkereskedelmi deficittel is. A magyar gazdaság helyzete törékeny, és egyre inkább úgy tűnik, hogy zsákutcába jutott a kiigazítási program.
Így nem meglepő, hogy a forint árfolyama az elmúlt napokban többször újabb (több hónapos) negatív rekordot döntött az euróval szemben, és csütörtökön átlépte a 266-os szintet. Az államkötvények hozama ezzel párhuzamosan emelkedik, és lassan már ötven bázispontos kamatemelés kezd beépülni az árfolyamokba.
Még kamatemelés is elképzelhető
A forint gyengülése szélsőséges esetben olyan mértéket érhet el, hogy fennáll a lakossági devizahitelek tömeges bedőlésének a veszélye. Nálunk azonban Amerikával ellentétben a kamatcsökkenés sem segít, az adósságállomány 55-60 százaléka ugyanis mára már devizában van, amire a forint kamatszintje nincs közvetlen hatással.
Ha sorozatban dőlnek be a lakossági jelzáloghitelek, akkor ez egy idő után oda vezethet, hogy a bankszektorban kisebb problémák jelentkezhetnek, egy ilyen folyamat ugyanis ronthatja a bankok eredményességét. Ez pedig - függetlenül a kormányzati kiigazító lépések eredményétől - külföldi leminősítést idézhet elő.
Természetesen ez egy szélsőséges forgatókönyv, és ennek a valószínűsége pillanatnyilag marginális. Ennek veszélye esetén a bankok számára a lakossági hitelek átütemezése járható út, ám természetesen ez is veszteségeket okoz a szektornak.
A kamatcsökkenési sorozat egyértelműen megtorpan, sőt szélsőséges esetben kamatemelés sem elképzelhetetlen. Az MNB mozgásterét a növekvő inflációs kockázatok is szűkítik.
Amennyiben a forint nemzetközi megítélése nem javul, akkor a következő kamatcsökkentésre őszig mindenképp kell várni. Kamatemelés kockázata csak abban az esetben merül fel, ha a külföldi befektetők jelentős tőkét vonnak ki az országból.
További negatív hatással járna az áfa-kulcsok emelése is: ebben az esetben 2010-ig az inflációs célkitűzés elérésére esély sem lenne, így akár 2009 közepéig fennmaradhat a jelenlegi 7,50 százalékos alapkamat.
Egyre rosszabbak a növekedési kilátások
Suppan Gergely szerint az idei gazdasági növekedési kilátásokat több tényező is beárnyékolja: a kedvezőtlenné váló nemzetközi konjunktúra miatt az export húzóereje csökkenhet, és a kedvezőtlenebb hitelfelvételi lehetőségek a vállalati beruházásokat is mérsékelhetik. Ráadásul a magyar gazdaság magas adószintje jelentős mértékben visszavetheti a külföldi beruházásokat. Másrészt a lakossági fogyasztás sem emelkedik a várt mértékben, mivel a tervezett fél százalékos reálbéremelést a gyorsuló infláció felemésztheti.
További gond lehet, hogy a lakosság növekvő törlesztési terhei csökkenő fogyasztás irányába mutatnak. A közösségi fogyasztás - főként önkormányzati oldalról - csökkenést mutat majd. A Magyar Nemzeti Bank azonban a jelenlegi helyzetben nem tud kamatcsökkentéssel a gazdaság segítségére sietni. Így a gazdasági növekedés csak a bázis hatásoknak lesz köszönhető. Ám ha a nemzetközi gazdasági helyzet radikálisan romlik, akkor komoly esélye lehet annak, hogy a magyar gazdaság 2008-ban stagnálni fog.
A kiigazítási program rossz úton halad
Ez a helyzet a kiigazítások rossz szerkezetét tükrözi. Az adóemelések, ezen belül a járulékemelések sokkal nagyobb növekedési áldozattal járnak, mintha a kiadási oldalt mérsékelnék ugyanekkora mértékben. Mivel az újraelosztó rendszer a jelenlegi szinten aligha tartható fent, érdemesebb volna a szociális kiadások szintjét csökkenteni.
A gazdasági növekedés két legfontosabb tényezője a munka és tőke; ezeken a területeken Magyarország egyre nagyobb hátrányban van. Nálunk a magas kamatok és a magas járulékok következtében kettős hátrány alakult ki a térség országaihoz képest. Elég csak arra utalni, hogy a mostani válságos helyzetben a cseh korona némileg erősödött, míg a zlotyi alig gyengült, hívta fel a figyelmet Suppan Gergely.
VMI
